Széles, viszonylag lapos, fekete csomagos. Nagyon megnézik, ha ez szempont

Emlékszem, a tököli szlalomozás során az RCZ nekem jobban bejött, mint a szintén 200 lovas 208 GTi. Pedig valószínűleg – bár nem mértük - a kisebb-könnyebb GTi volt a fürgébb, viszont a vaskosabb RCZ élettelibben adta elő magát. Majd volt szerencsém a GTi-vel és ezzel az RCZ-vel is hosszabban ismerkedni, és arra jutottam, hogy az RCZ kéne inkább, vagyis a még csak ismeretlenül ismerős RCZ R 270 lóerővel, sperrel, könnyítve és ültetve, ha már. Ugyanakkor azt tapasztaltam, hogy ez a „sima” RCZ is heveny szimpátiatüntetéseket vált ki az utca népéből, márpedig mi más lehet a célja a Peugeot-nak egy ilyen résmodellel? Hogy felkeltse az érdeklődést, s hogy ilyen és hasonló megállapításokra vetemedjenek: Ez egy Peugeot? De @&!va jól néz ki… Satöbbi.

Tán játékautónak tűnhet, s voltaképp az is. Jó játék. Még jobb lehet az RCZ R

[BANNER type="1"] És bár szubjektív, de tényleg marha oroszlán jól néz ki. Egy 7-es BMW-ből kiszálló német úriember meg a rakterét méltatta az áruházi parkolóban, hogy gratulál, hogy milyen nagy… Befér két golfzsák? – kérdezte, mire én: szerintem be. De sosem raktam még egyetlen csomagtartóba egyetlen golfzsákot se, nemhogy kettőt, sőt, nem is enyém az autó, de köszönöm a Peugeot nevében is a csomagtartót illető gratulációt. Egy sportkocsi (bő 300 literes) csomagtartóját illető gratulációt.

A buborékosítás elméletben nagyobb fejteret kéne adjon. Gyakorlatilag hátul csak gyerekek férnek el, de aki 190 cm fölé nőtt, elöl is bajban lesz

Különben nemrég megújult az RCZ. Sokszoros dizájndíjas, buboréktetős, Ausztriában, a Magna Steyr üzemében gyártott. Igen, egyértelműen Audi TT-rivális. Többek között. Hogy Magyarországon tavaly mindössze egy példányban értékesítették, más tészta. TT-ből 12 ment el. BMW Z4-ből 3, Hyundai Genesisből és Velosterből 1-1, Lotus Exige-ből is 1, Mazda MX-5-ből 4, Mercedes SLK-ból 2, Nissan 370Z-ből 6, 911/Boxster/Cayman Porschéból 18 (!), Subaru BRZ-ből 4, Toyota GT86-ból 18, VW Sciroccóból 3 példány fogyott - csak a miheztartás végett.

Esetleg még szebb lenne egy-egy csővel bal és jobb oldalon

A facelifttel LED-es nappali menetfényt, xenonlámpásan titán maszkot kapott. Több az opció, javult a személyre szabhatóság, a tesztautó például Black csomagos volt matt fekete tetővel és tetőívekkel, fényes fekete tükrökkel, fekete hűtőmaszk-dekorral és fekete féknyergekkel. Mindez 225 ezerért. A 19 colos – naná, hogy fekete – alufelnik felára 120 ezer forint. A hűtőmaszk amúgy „mosolygósabb lett”, a személyre szabhatóságról meg még annyit, hogy a sok-sok külső színből, tetőszínből, felniből, kárpitból és matricából adódó kombinációk száma a végtelenhez konvergál.

Inkább elegáns, luxusos és kellemes, mint sportos

A kettő darab jókora ajtó ablaka „természetesen” keret nélküli, s mivel az RCZ kupé, sportautó, tisztességesen mély az üléspozíció. A beszállás beesés, a kiszállás kikecmergés annak, aki nem kedveli ezt a műfajt. A hátsó „üléssort” és annak helykínálatát csak gyermeki szinten lehet értékelni: gyermekek biztosan szeretnének ott utazni. Apa-anya biztosan nem szeretné oda beszuszakolni a gyereket. Gyerekülésestül. Szép kihívás.

Minden bizonnyal elnyeli azt a bizonyos két golfzsákot

Elöl bezzeg minden rendben. Azt leszámítva, hogy nem sokat látni kifelé, de ez megint csak egy olyan versenyszám, hogy minél laposabb és sportautóbb egy sportautó, annál kevesebbet és bajosabban lehet belőle kilátni. A kilátást tessék parkolásra, lassú kanyarodásra, szűk helyen manőverezésre, hétköznapi helyzetekre érteni. Előbbiben radarok segítenek, a többi kompromisszumos, extra odafigyelést kívánó.

Az RCZ deklaráltan 2+2 üléses... Az első ülések kényelmesek, jó mélyre engedhetők, oldaltartásuk megfelelő, de termetesebbeknek kicsi a belmagasság

A 208, a 2008 és a 308 után az persze azonnal átjön, hogy az RCZ nem mai csibe. Nem süllyesztett mini a kormánya, nem emelt a műszerfala, s még a középkonzolja is a ma már ódivatú és kusza gomberdős. Az előző 308-asból eredeztetve, csak egy (duplán) mutatós óra trónol a középső légbeömlők ölelésében. Az összkép kellemes. Lapított aljú volánostul, alupedálostul sem sportos, de kellemes. Ízléses. Ízléses a bőrözött műszerfal, ízlésesek a krómszegélyek, a dombornyomások is. A multimédiás kijelző gyújtásra bújik elő, s a gomberdőből kezelendő. A kézifékkar jobbjára biggyesztett iDrive-val a fedélzeti számítógép adatai közt bóklászhatunk. Fölötte eggyel a villantógomb, na nem a vészvillogóé, hanem a hátsó spoileré. Á la Audi TT. Ugye mondani sem kell, hogy semmi haszna, tempóval persze „magától” nyílik és növeli a leszorítóerőt, elvileg.

Kissé régies műszerfal, szárnypróbálgatás, csúnyán kopott bőrkárpit

Az Arkamys hifi egész szépen szól, s élvezhető is, ha csak csordogálunk vagy utazunk. Amennyiben viszont valami okból kifolyólag kihasználnánk az 1.6-os turbómotorban rejlő lehetőségeket, a 208 GTi-vel ellentétben az RCZ membrános hanggenerátorral, a motortérből a kabinba vezetett csővel támogatja a hű, de gyorsan megyünk érzést. Szerintem jó ez a megoldás, jó, ha van legalább Sound System és jó, hogy van bármi hangja a gépnek, ha művi is. Különben csordogálva-utazgatva nincs zavaró szélzaj, nincs hangzavar sem a motor, sem a kipufogó, sem a futómű felől.

Mutatós óra, jó váltó, rejtelmek az állítható magasságú és csúsztatható könyöklőben

Más tészta, hogy a percenkénti 4000-es fordulaton 200 lóerő és az 1750-től rendelkezésre álló 275 Nm ugyan nem kevés, jól is viszi az autót, de ahhoz kevés, hogy elálljon tőle a szavunk. Az 1,3 tonnás RCZ inkább az a kocsi, aminek a Peugeot-szinten kitűnő váltóját akár már 50-nél is hatodikba húzod, mintsem üvegeld a pirosba forgatással. Százra második végén 7,5 mp-ig tart a sprint, a végsebesség 237 km/h. Mindegy, valahogy nem is csábít a száguldásra az RCZ. Az RCZ R, az igen, az kihozhatja az emberből az állatot.

Azta, a sárvédővel együtt nyílik a géptető. Többen kérdezték, milyen motor van alatta: legalább háromezres, ugye? Nem, csak 1.6 THP itt épp 200 lóerővel

És ha már ott tartunk, hogy az 1.6 THP 200 finoman túlmotorizált egy csomag, akkor bizony a szerényebbik, automata váltóval is elérhető 156 lóerős benzines, sőt, hovatovább szentségtörés, de a 2.0 HDi (163 LE) szintén megfontolandó alternatíva. Ha tetszik az RCZ. És 100%, hogy tetszik. Ezt a gondolatfonalat továbbgörgetve kérdés, hogy miért nincs belőle gyengébb, takarékosabb és olcsóbb?

Hetyke LED-es nappali menetfény még nem volt, most már van. Jó pénzért xenonlámpa, 19 colos alukerék szintén rendelhető, mint eddig is

Hiszen kit érdekel, hogy orrtolós, fronthajtású, s a fenekét csak durván provokálva mozgatja az autó? Eltántorít-e bárkit a potenciális vevőkörből, hogy a hátsó felfüggesztés csóri csatolt lengőkaros? Jó-jó, feszesebbek a gátlók, mint a polgári 308-asban, keményebb a rugózás, alacsonyabb a súlypont, izmosabb a fék, széles a nyomtáv, viszonylag precíz a kormány, de akkor sem egy nagy kanyarvadász meg élménybomba az RCZ. És igen, sokkal lassabb a 208 GTi-nél, lassabb egy hasonlóan motorizált Audi TT-nél is. Sebaj. Iszonyú látványos. És közepesen rázós. A gyönyörű alukerék 19 colos… Még valami: a 6,7 literes gyári átlagfogyasztási adatot szokás szerint érdemes helyén kezelni, reálisan jó az 9-nek is.

Valószínűsíthető alkuval 8 millió Ft a belépő az exkluzív RCZ-klubba

Az RCZ alapára 8,37 millió forint 156 benzines lóerővel, míg a 200 lóért további egymilliót kér a Peugeot. A dízel a kettő között van. A felszereltség alapból is gazdag, de ha parkradaros, xenon fényszórós, navigációs, prémiumhifis, nappabőrös, már említetten itt-ott fekete példány kéne, könnyen 11 millió fölé szalad az ár. Ami így is versenyképes. Hogy TT is van 9,7 millióért, ami 160 lóerősen is jobban megy? Hogy a Toyota GT86-ot sokkal nagyobb élmény vezetni? Ez így van. Várjuk az RCZ R-t.

Látványban erős. Peugeot RCZ teszt