Több sebből vérzik ez a szegény Skoda Rapid, a rárakódott só is meggyorsíthatja - nekünk - fájdalmas pusztulását

Olvadásra várva

Büdösben még nem fagyott meg senki - egy a nagy aranyigazságaink közül, mely témánkkal kapcsolatban is tökéletesen helytálló, hiszen lehet "büdös", azaz ronda, maró és környezetkárosító a síkosság-mentesítésre használt só, de felolvasztja a jeget, amin nem csúszik meg az autó, annak nem sérülnek meg utasai, anyagi kár sem keletkezik, nyugalom van és biztonság. Amikor a héten ezt a témát újra "felfedeztük", még rettenet hideg volt, nappal is röpködtek a mínuszok, a hirtelen nagy havazásból az utakon randa latyak, a szépséges és békés hófehérből talpunk alatt recsegő sófehér lett minden. Adta magát a kérdés: jó nekünk a só, biztos, hogy a só a megoldás a síkosság-mentesítésre? Választ a Magyar Közút Nonprofit Zrt-től vártunk, s mint azt Horváth József vezérigazgatói titkárságvezetőtől megtudtuk, irreális szándék a környezetvédelemre való hivatkozással száműzni a sózási technológiát a téli útüzemeltetésből.

Irány az autómosó, vagy szép napos időben magunk is nekiállhatunk az autót megtisztítani a rárakódott, maró szennyeződésektől - a lustaság nem kifizetődő

"Ma már széles körben elfogadott, hogy irreális szándék a környezetvédelemre való hivatkozással száműzni a sózási technológiát a téli útüzemeltetésből. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a téli útüzemeltetésben az érdesítőanyagok kizárólagos használata költséghatékonysági és környezetvédelmi szempontból nem alternatívája a sózásnak. A sózás nélkülözhetetlen a forgalombiztonság fokozott érvényesítésében. A környező országok gyakorlata a magyarországihoz hasonló területeken szintén a hagyományos sózási technológiát követi.
Az egyéb alternatív síkosság-mentesítő anyagok amellett, hogy jelentősen drágábbak a sónál (egy tonna útszóró só ára kb. 18 ezer Ft, egyéb síkosság-mentesítő anyag ára átlagosan 70 ezer Ft/t), nem minden esetben kínálnak mérési eredményekkel alátámasztott környezetbarát megoldást. A közúton közlekedők védelme, a balesetek elkerülése érdekében és a megfelelő közlekedési feltételek folyamatos biztosításához továbbra is elengedhetetlen a havas, jeges szakaszok sózása. Az országos közutak kezelésének szabályozásáról szóló 6/1998. (III. 11.) KHVM rendelet előírásainak megfelelően kell elvégezni a téli síkosság elleni védekezési munkákat."

Szidhatjuk őket, de értünk takarítanak és sóznak, hogy kevesebb megcsúszás, kevesebb baleset legyen

A havas, jeges utakat ugye azért sózzák, mert a sós víz alacsonyabb hőmérsékleten fagy meg? "A Magyar Közútnál leggyakrabban alkalmazott téli síkosság-mentesítő szer a kősó (NaCl), amely mínusz 8 Celsius fokig fejti ki olvasztó hatását, s amely egyúttal természetesen vízben oldódó vegyület. A téli sózás nagy része a hóolvadással és a tavaszi esőkkel eltűnik az utak környezetéből. Az út menti területeken a kaszálási feladatok nem csökkennek a sózás esetleges környezetkárosító hatása miatt."
Horváth József válaszlevelében azt is kiemelte, hogy a sózásnak a növényekre gyakorolt negatív hatására szintén van orvosság: "A sófelhasználás nagymértékben időjárásfüggő, tehát a lehullott csapadék mennyisége és a fagyos napok száma befolyásolja a kiszórt só mennyiségét. Természetesen a növények sótűrő képessége is meghatározó a sózás okozta károk mértékét tekintve. Az előbbiekre tekintettel az út menti növényzettelepítéseknél a környezeti hatásoknak ellenálló fajok ültetését szorgalmazzuk."

Ami drágább a sónál
Míg a só mellett vagy azzal együtt használt homok, zúzalék, murva vagy fűrészpor legfeljebb csak csúszásgátlónak, érdesítőnek számít, jégolvasztó hatása nincs, a kálcium-magnézium-acetát az a síkosságmentesítő vegyület, ami nem tartalmaz kloridot, s duplán környezetkímélő: nem bántja a növényeket, illetve negyedével csökkenti a levegő szennyezettségéért felelős szállóport is.
A környezetbarát síkosság-mentesítésre többet áldozni képes/hajlandó "jobb helyeken" a szilárd CMA vagy CMP-A készítményt ideális esetben folyékony jégolvasztóval nedvesítve juttatják a jégtől és hótól részben megtisztított felületre.

Mit csinál a só növényekkel? A nátrium-klorid a gyökéren keresztül felszívódik, lelassíthatja a fák növekedését, a fiatalabbakat akár el is pusztíthatja. Nem véletlen, hogy a 346/2008.(XII.30.) Korm.rendelet /5.§(2)/ az egyéb helyeken tiltja a sózást: "Belterületi közterületen – a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével – a síkosság-mentesítésére csak olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti." [BANNER type="1"] A só az autók kipufogógázaiból származó nitrogén-oxidokkal reagálva maró anyagokat alkot, amelyek korrodálhatják többek között a hidak, felüljárók fémszerkezetét, de magukat a gépkocsikat is. Kedvenceinket nyilván érdemes hát mihamarábbi mosással megtisztítani (alváztól a gumiszőnyegekig), ahogy a zord mínuszok elszálltával a közútkezelőnek is feladata az utak és környezetü(n)knek a töménytelen mennyiségű sótól való megtisztítása.

A só, amit nem szeretünk, pedig fontos síkosság-mentesítő