Érdemes az alapoknál kezdeni? - Kia Ceed kombi 1.0 és 1.4 teszt

Amikor a Kia ProCeed tesztjét írtam, megemlítettem, hogy bár kombiként is jól használható, azért a hagyományos puttonyos nagyobb rakteret rejt. Ez tény. Aztán a formáról áradoztam kicsit, és meg is érdemelte, hiszen valóban dögös, ám most, hogy több időt eltöltöttem a sima kombikkal, rájöttem, hogy ezeknek is nagyon eltalálták a formáját. A hazai prospektusokban szimplán kombiként hivatkoznak rá, ám „külföldiül” már az SW nevet használják, ami a sportswagon rövidítése, és valóban atletikus alkat. [BANNER type="1"] Elöl egy az egyben a többi Ceed arca köszön vissza, a változás a C-oszlopnál kezdődik. A kombinak ugyan nincs cápauszonya, jóval konzervatívabban követi a klasszikus kombi vonalakat, mint a ProCeed, mégis hasonlóan sokáig tudok rá bambulni. Hiszen neki is van légterelője, illetve légbeömlő imitációja a lökhárítón, amik apróságok, de mégis feldobják az összképet. A hátsó lámpákat sem bonyolították túl, mégis ízléses a rajzolatuk a búra alatt is. Szóval ki merem jelenteni: szép lett a kombi Ceed is. De nézzük akkor, mennyivel nyújt többet a „Prónál”! A kombi csomagtere alaphelyzetben 625 liter (ebbe bele kell számolni a padlórekeszeket is), szemben a ProCeed 594 literjével. A hátsó üléstámlák lehajtásával 1694 literesre bővül a kombi és 1545 literre a ProCeed csomagtere. Mindkettő impresszív, de a kombi esetében a csomagtér magassága is nagyobb egy kicsivel, köszönhetően a hagyományosabb karosszériaformának. A kombiban a hátsó fejtér is szellősebb egy kicsit, a lábaknak viszont ugyanannyi hely jut, és ez kényelmes távolságot jelent az első ülések háttámlájától. Az utastér egyébként mindenben megegyezik a többi Ceed modellével. A műszerfal ugyanúgy a vezető felé fordul egy hangyányit, és a kezelőszervek is ugyanolyan logikus, ergonomikus elrendezésűek. Bár az 1,4 literes szívómotorral felszerelt változatra alapként hivatkoztunk ez csak a motorra értendő, ugyanis ez a belépő a Ceed „klubba”. Maga a tesztautó rendelkezett néhány olyan extrával, ami nem az alapfelszerelés része. Ezek közé tartozik például a kormányfűtés és az ülésfűtés. Mindkettő pillanatok alatt érezteti a hatását. Alapfelszerelés viszont a sávtartó-segéd, ami hangjelzéssel marasztal a vonalakon belül. További szériatételek a vészfékasszisztens, az éberségfigyelő, a visszagurulásgátló, a tolatókamera és a hat légzsák.

Szóval a Ceednél az alap sem annyira fapad.

Nem volt viszont navigáció az autóban, ami nem nagy gond, hiszen Apple CarPlay és Android Auto kompatibilis a multimédiás rendszer, néhány gombnyomás után máris a telefonról jeleníthető meg az érintőképernyős kijelzőn bármelyik útbaigazító szoftver. Illetve stop-start rendszer sem dolgozott az autóban, de ez sem tűnt nagy érvágásnak, nélküle sem iszákos. A soros négyhengeres, 1,4 literes szívó benzinmotor lenyűgözően finoman jár. Alapjáraton alig érezni, hogy működik. Száz lóerővel és 134 Nm forgatónyomatékkal mozgatja az autót, ami bizony tökéletesen elegendő. Lépten-nyomon belefutok az elégedetlenkedő kommentekbe, vagy hitetlenkedő véleményekbe. „Hű, hát az mire elég, az nem elég!”. Pedig de! Ma száz lóerő tökéletesen elegendő az 1,2 tonnás autó mozgatásához.

Persze, persze, de mi van, ha beül a négytagú család és telepakolják a csomagteret? Érkeznek ilyenkor a jogos kérdések. Nos, röviden: a helyzet változatlan. A 100 lóerő elég, hogy mozgassa a családot!

Természetesen megpakolva lomhább, lassabban éri el a sebességhatárokat, de zokszó nélkül felmegy az érdi emelkedőn, hatodikban is folyamatosan gyorsulva. Ugyanis, ha még nem említettem volna, egy hatfokozatú manuális egység továbbítja az erőt az első kerekek felé. A futómű hangolását pedig lágyabb irányba tolták, de kellő visszajelzést ad a kormánnyal együtt, szóval kellemes masina a Ceed kombi az 1,4 literes motorral. Átlagfogyasztása is elfogadható, hozza az 1,4 literes motoroktól megszokottat, jelen esetben 6,9 litert száz kilométeren vegyes használattal, amiben a már említett teltházas utazás is benne foglaltatik. A háromhengeres, egyliteres, turbófeltöltéses motorral felszerelt változat hasonló felszereltséggel érkezett, mint a négyhengeres. Mondjuk a navigáció újfent lemaradt, de továbbra sem hiányzott. Viszont ebben már működött stop-start rendszer, bár még így sem sikerült legyőznie fogyasztásban az 1,4 literes változatot. Persze ez a motor már 120 lóerős és 171 Nm forgatónyomatékú. A maximális teljesítményét ugyanúgy 6000-es fordulatnál adja le, mint az 1,4 literes, viszont a nyomatéka már 1500-as fordulattól megérkezik, ellenben a másikkal, ahol 3500-as fordulatnál kapjuk meg a maximumot. Mégsem érezni számottevően dinamikusabbnak.

Természetesen, a turbósokra jellemzően ugrik meg, és minden sebességfokozatban jobban gyorsul egy kicsit, ugyanakkor a benzinkúton is többet, 7,3 litert kért. Igyekeztem ugyanazokon az útvonalakon haladni vele, terheléssel is, mint az 1,4-es szívóval, hogy igazságos legyen az összehasonlítás, de fogyasztásban alulmaradt a turbós motor.

Viszont a háromhengeres is kulturált, nincs ronda kávédaráló hangja és alapjáraton is ugyanolyan észrevétlenül elketyeg. Még a váltó is ugyanaz a hatfokozatú egység, mint a másikban, szóval nehéz a kettő közül választani. Persze, ha valakinek kevésbé nehéz a jobb lába, simán kihozhatja belőle a 6,9 literes átlagfogyasztást, a tesztutakat sem milliméterre ugyanott jelöltem ki, szóval igazságtalan lenne, ha csak a fogyasztás döntené el a két motor csatáját. A lineárisabb teljesítményleadás és a fogyasztás nálam mégis a négyhengeres felé tolja a mérleg nyelvét. Illetve még az a tény is, hogy a váltóval nem sikerült olyan jól összeházasítani a háromhengerest, mint a négyhengerest. Igazából mindig minimum 2000-es fordulatnál érezte magát jól a turbós motor, ellenben az 1,4-es vígan elpöfögött 1500-as fordulaton, és onnan is szépen húzott, ami azért érdekes, mert ugye pont a turbós az, amelynek hamarabb jön meg a nyomatéka. Papíron, hiszen a csúcsnyomaték alatt viszont szakadék van. A turbófeltöltéses motor árcéduláján nem fog sokkal vastagabban a toll. 300 ezer forint a felára a Bronze felszereltségi szint esetén. A Ceed kombi egyébként 4 474 000 forintról indul, ami kimondottan kedvező árnak számít a kategóriában. Az 1,4-es Bronze 5 074 000 forint, míg az 1.0 T-GDI ugyanezzel a felszereltséggel 5 374 000 forintba kerül. Aki a vásárláson töri a fejét, mindenképp kérjen egy-egy próbakört mindkét változattal, hiszen látatlanul, illetve próbálatlanul nem érdemes eldönteni, hogy melyik passzol jobban a személyenként eltérő vezetési stílushoz.