Ez nem lehet francia! – Peugeot 308 GT

Számozási technikájukkal egy kicsit bajba kerültek pár évvel ezelőtt, a PSA előrébb haladt annál, mint amit szerettek volna. Miután a Porsche levédette a legtöbb olyan háromjegyű számot, aminek a közepén nem nulla van, így a Peugeot-nak nem maradt sok esélye. A 308-nál például már nem folytatták a számozást, második generációként került elő újra. Valójában nagyon nehezen tudom felidézni az előző 308-ast, az új modell szinte eltörölte a köztudatból elődjét, vagy megszépítette az emlékeket? Nem is tudom, de az talán mindenképp jó bizonyíték, hogy

Év Autója díjat nyerhetett, amit több változat próbája után sem áll módomban megkérdőjelezni.

Tavaly év közben frissült a második generációs 308-as, de mivel a forma, az arc, a fenék talán nem csak szerintem hibátlan, így óvatosan nyúltak hozzá. Tegye fel a kezét, aki tud mondani három olyan pontot, ami más, mint előtte volt! Én is csak csalni tudok, de alapvetően tippelni sem lenne nehéz. Új lökhárítók, más hűtőrács, sötétebb fényszórók, új felnik… blabla. Ha maradt volna az eredeti, akkor sem lenne semmi gond, nagyon jól nézett ez ki alapból is. Persze, ez itt egy GT, vagyis a nálunk kapható csúcskivitel, ahogy azt már megszoktuk a gyártóktól, még kérni sem lehet alapfelszereltséget. Igen, így jogos lehet a feltételezés, hogy a cukormáz eladja a sütit, de ültem én már alacsonyabb felszereltségűben is és az sem volt másabb az összeszerelést, a felhasznált anyagokat tekintve.
A GT sajátossága a sportosabb lökhárítók, az élénk kék fényezés, a nagy, egyébként ízléses matt felnik és a hetyke küszöbrátét. Utóbbi olyan finoman szélesíti lefelé a karosszériát, hogy elsőre fel sem tűnik a turpisság. Apró GT emblémák itt, sötétített ablakok ott és pirosra pingált felirat az orrán, utóbbi kellemes részlet, csak akkor tűnik fel, ha jó közelről nézzük. Odabent nem történt változás, ami egy kicsit azért fáj. Én szívesen láttam volna az új GT kormányt, amit a 3008 és 5008-ban már próbáltunk, az egy kicsit szebb, egy kicsit jobb fogni és fönt is lapított. Szintén jöhetett volna ugyanezekből a digitális műszeregység, vagy azok a klassz fabetétek. Valójában ez csak azért feltűnő, mert így nem lehet sok újat mondani róla bent. Jól néz ki a sportkormány luggatott betéte, amin keresztül szintén feltűnik egy kis piros alapszín, nagyon jók a sportülések, a kárpit hibátlan, bár ez 610 ezer forintos extra még a GT-hez is, de így már jár a masszírozás is.
[BANNER type="1"]

Van egy újdonság odabent, amiben segítek, ez a váltó kapcsolója.

Ez viszont már az új SUV-kból érkezett, de maga a váltó is az új 8 fokozatú Aisin, ami a korábbi 6 fokozatút váltotta. Jobban mutat ezzel a középkonzol, nekem kicsit fura, hogy mögé került az indítógomb, de az még furább, hogy izomból kell nyomni ahhoz, hogy a kocsi értse, mit szeretnénk. Szeretem ezt az iCockpitet, letisztult, egyedi formákkal dolgoztak, és ami a legfontosabb, hogy érzelmeket hoz elő, egyszerűen jól esik beülni. Tök furcsa, hogy egy ilyen futurisztikus formavilágú utastér lehet otthonos, de ez itt működik. A csomagtérig érő panorámatető nagyon jó hangulatot teremt, de hiányolom a nyithatóságát, a kilátás nagyon jó, az amúgy sem túl nagy 308-assal könnyű manőverezni szűk parkolóházban is.
A motor nem változott, a csúcsfelszereltségű 308-as GT nálunk továbbra is csak a 180 lóerős kétliteres dízellel kapható. Ne törjön le ez senkit, egyrészt azt már tudtuk, hogy ez egy jó karakterű dízelmotor, nem bántó a hangja és az sem szűrődik be az utastérbe, a szigetelés mesterei dolgoznak a PSA-nál. Még azt is lehet mondani, hogy sportos, tök jó a karaktere, lehet vele nagyokat autózni és elég jól passzol hozzá az új váltó is. Nem mentem vele nagy köröket, főleg városban használtam, így 7,3 liter lett a tankolás szerinti átlag, ami nagyon messze van a 4,6-os gyári értéktől, de talán 5 környékére leszorítható a várost elkerülve. Kicsit visszatérve a hangjához, van itt egy trükk, amin minden egyes alkalommal hatalmasakat nevettem. A Sport gomb az. Változtat a motor és a váltó karakterén, a gázreakció is jobb lesz, na meg hát a műszerek is pirosak lesznek kérem szépen! Na, de a hangélmény! Vényolc, kőkeményen és hangosan. Hörög, bubog, visszaszörcsög a hangszórókon keresztül. Tök olyan, mintha Need for Speed-eznénk.

Élménynek nem rossz, csak elég komolytalan, hiányolok egy konfigurálható módot, ahol ez kikapcsolható.

Masszív, nagyon jól összeszerelt kocsi, minden illesztés precíz, semmi nem zörög, vagy mocorog.

Nagyon masszív a futómű, ráadásul itt keményebb gátlókat is kapunk, meg másfél centis ültetést. Ettől pattogós a futómű, merev, amit a kormány mögött lehet élvezni, de amint hátra ül valaki elkezdjük kellemetlennek érezni, hisz ő nagyon nem utazik majd kényelmesen. Jobb azért, mint a Megane GT kombija, de akkor sem száműznék oda senkit hosszú úton. Tök jól veszi a kanyarokat, határozottan tart, gázelvételre még a téligumikkal sem csúszkál a feneke, egészen prémiumos az érzet, képes átverni. Csak el ne kapjunk valami úthibát vele, ott elárulja, hogy honnan való, ugyanazt csinálja, mint a többi PSA termék, mintha megbicsaklana a futómű egy pillanatra. Kellemetlen érzés, de szóljon mellette az, hogy jóval tágabbnak éreztem a határait, mint a 3008-nál, valószínűleg az alacsonyabb felépítést jobban bírja ez a futómű. Jó kocsi, bátran kimondható, de kérdéses, hogy akciósan is megér-e bárkinek így közel 10,5 milliót. Lehet ebből kedvezőbbet is konfigurálni, és az se lesz kevésbé jó autó.