Hét üléssel ez a legtisztább: Toyota Prius+ teszt

Erőteljes számmisztika jellemzi a Toyota Prius+ egyterűt, hiszen a 15 évvel ezelőtt az első sorozatgyártású hibridként megjelent, mára már harmadik generációjánál tartó sorozat háromtagúvá válásával született meg. Sokkal nagyobbnak tűnik, pedig valójában csak 13,5 centiméterrel hosszabb, 3 cm-rel szélesebb és 8,5 centiméterrel magasabb, tengelytávja pedig 8 cm-rel nagyobb. Fizimiskájuk is hasonló, de a Prius+ mégis teljesen önálló modell, s már azt sugallja, hogy a Prius csaknem almárka - ahogyan arról voltak is korábban tervek. Teljes értékű hibrid és teljes értékű családi autó a Prius+, a világ első hétüléses hibridje, így egyben az egy főre jutó fogyasztás és károsanyag kibocsátás élharcosa. A gyári vegyes fogyasztási érték - a 17 colos alufelnis Premium esetén - 4,4 l/100 km, a kilométerenkénti CO₂ emisszió pedig 101 g/km. Ilyen szerény értékekkel nincs másik vetélytárs, ennek ellenére lemondást nem követel az utastér. A Premium ellátmányt legalábbis alaposan felszerelték. Prémiumosság helyett józan minőség veszi körül az utasokat. A műanyagok az újrahasznosíthatóság érdekében inkább kemények, mint puhák, ám felettébb minőségiek. A kormánykerékről nem csak a rádió és a telefon, vagy a fedélzeti számítógép, még a klímaberendezés is vezérelhető, a gombok nyomkodásáról az alapesetben a sebességmérőt, illetve a navigációt jelző head-up-display tudósít. A JBL Premium audiorendszer egyszerre energiatakarékos és mesésen szép hangzású; képességeit tetézi a digitális tuner, rádiót hallgatni az átlagosnál sokkal jobb minőségben lehet.
Okos a kulcs nélküli nyitás, indítás, okos a kapcsolónyira zsugorított, s valóban teljesen elektromos váltókar, okostelefon pedig zeneátjátszásra is csatlakoztatható Bluetooth-szal. Az ülések elöl kifejezetten, hátul, pontosabban leginkább a szélső helyeken elegendően kényelmesek, a középső szék egy kissé keskeny, a leghátsó sorban pedig az ülésméret, illetve a helykínálat is leginkább gyerekeknek való, de azért átlagos termettel, rövidebb távokon felnőttként is el lehet lenni leghátul is. Alakíthatóságban csak jókat mondhatunk a Prius+-ról. Az üléshajtáshoz kiemelt kalaptartót például padlórekesz várja, a székek könnyedén mozgathatók, a hátsók kellően előredönthetők, illetve csúsztathatók a hátrajutáshoz, s még hét üléssel is egészen nagy, 232 literes csomagtér marad. Öttel 784 litert ígér a Toyota, biztosan nem kalaptartóig, az ugyanis nagyon alacsonyan húzódik, tetőig azonban valóban reális ennyi. Amennyiben a leghátsó székeket a padlóba, a középsőket összehajtogatjuk, 1,75 méter hosszú és 1750 literes teret kapunk. Világos kárpitozásával, illetve nem egybefüggő raktérpadlójával mondjuk nem egy kifejezett teherhordó a Prius+, de tér kétségtelenül bőven van.
Hajtásláncát tekintve a Prius+ nem sok újdonságot hoz: 1,8 literes, Atkinson ciklusú, 99 lóerős benzinmotor és 82 lóerős villanymotor ad 136 lóerős rendszerteljesítményt, a villanymotor már indulástól kezdve 207 Newtonméter nyomatékkal tekerheti E-CVT váltón keresztül az első kerekeket, motorféküzemben pedig ugyanaz tölt vissza, a helytakarékosság érdekében lítium-ion akkumulátorokba. Az utastérpadló hátsó részéből itt ugyanis – az oda hajtogatható ülések miatt – száműzni kellett az akkumulátorcsomagot, s az az első ülések között kapott helyet. Így szerényebb méretűre kellett váltani, ezt pedig a lítium-ion technológiával lehetett megoldani. A kisebb méret a jobb technológiával közel azonos, 5 Ah kapacitásra volt elegendő, ezzel 2 kilométeres városi, emissziómentes hatótávra is képes lehet a Prius+, leginkább araszoló üzemben.
A motor persze stop-startos, amint elvesszük a gázt, megáll, majd szinte észrevétlenül indul újra. A Prius+ alapvetően nagyon csendes, városban és országúton higgadt vezetés mellett csaknem néma. Autópályán sem zajos – sík úton, egyenletes és szabályos tempónál, amint azonban gyorsítani kívánunk, vagy emelkedő érkezik, az E-CVT váltó felfelé tornássza a fordulatszámot, s a motorzaj jelentős lesz. Ráadásul autópályán gyorsulási élmény sincs sok. Pedig a Prius+ nem mozog rosszul, csak annyira finoman teszi, hogy abból vezetési élmény nem sok marad. Inkább egy guruló nappalihoz hasonlíthatjuk, mint autóhoz. Kényelmével, s temérdek technikai csemegéjével ügyesen szolgálja ki „utazóit”. Futóműve sablonos, elöl MacPhersron, hátul csatolt lengőkaros rendszer, hagyományos rugókkal és lengéscsilalpítókkal, ám olyan vezérléssel, mely rossz úton a villanymotor által keltett „ellenbólogatásokkal” kívánja kisimítani az utat, hogy az utasok a lehető legnagyobb kényelemben autózhassanak. Sofőrjét pedig például távolságtartós, sajnos nem araszolófunkciós, s az autó teljes megállítására sem képes tempomattal, visszagurulásgátlóval, s jó fényű LED-es fényszórókkal szolgálja.[BANNER type="1"]
Sikerül is neki sokakat levennie a lábáról, városban és országúton kifejezetten élmény a Prius+-szal helyet változtatni, autópályára azonban jól jönne egy komolyabb motor. Ott ugyanis sokszor magas fordulaton dolgozik a benzines. Ez pedig nem csak kellemetlen, üzemanyag-fogyasztás szempontjából sem kedvező. Míg városban 5,5 l/100 km fogyasztással elboldogultunk, autópályán 7,3 l/100 km fogyasztást mértünk. A teszt végére adódott 6,6 l/100 km átlag persze nem rossz egy 1,5 tonnás hétülésestől, ám nem is kiemelkedően jó, ilyet a hasonló menetdinamikát adó dízelek is adhatnak – na persze nem ilyen kulturált üzemmel , s nem automata váltóval. A Prius+ pedig ezeket is adja, magyarán egy nagyon csendes, igen takarékos és automata váltós családi egyterű. Nem olcsón persze, a már csaknem minden fontosabb extrát adó Active alapverzió ára 8,99, a tesztelt Premiumé 11,19 millió forint – gyakorlatilag minden elképzelhető extrával. Meg lehet szeretni, főként a Toyota megbízhatóságával és hibridjeinek tartósságával kalkulálva, aki ugyanis kedvező üzemet, finom automata váltót és 7 ülést vár el, sehol máshol nem kap jobb ajánlatot.