Baleset történt. Mit tegyünk?

Elég, ha mi vagyunk óvatlanok, és elég, ha mások, a közlekedésben hamar megvan a baj, és az eredmény mindkét esetben ugyanaz: közúti baleset részesei lettünk. Ilyenkor általában megváltozunk, hiszen ijedtek vagyunk, kárunk keletkezett, a másik fél is hasonló állapotban van, ez pedig már önmagában is komoly konfliktushelyzetet teremthet. Nagyon fontos azonban, hogy ilyen kiélezett szituációban mit és hogyan cselekszünk, hiszen adminisztratív feladatok várnak ránk, és ha ezekre nem figyelünk, a későbbi ügyintézéseknél rengeteg bosszúságunk adódhat. Vegyük sorra, melyek azok a teendők, amikre figyelni kell.
Az első és a legfontosabb arról meggyőződni, hogy történt-e személyi sérülés, mert ha igen, akkor kötelezően rendőrt és mentőt kell hívni, mérlegelni nem lehet - az értesítés mobiltelefonról történhet a 112-es segélyhívószámon, vagy a szintén ingyenesen hívható 107-es és 104-es számokon. A baleseti helyszínt változatlanul kell hagyni, abban az esetben is, ha a sérült járművek akadályozzák a forgalmat. Ajánlott, de nem kötelező a rendvédelmi hatóság értesítése akkor is, ha nincs személyi sérülés, de nem kisebb ütközésről vagy koccanásról van szó, és ebből kifolyólag jelentős anyagi kár keletkezett, továbbá, ha külföldi, vagy közüzemi feladatokat ellátó járművel (pl. BKV, Volán autóbusz) karamboloztunk. Egyéb esetben viszont csak akkor értesítsük a hatóságot, ha a felelősség elismerésével kapcsolatban nem jutunk egyetértésre (vagy ha az egyik fél ehhez ragaszkodik), ám azzal kalkuláljunk, hogy a rendőri intézkedés mindig eljárást von maga után, és ez plusz büntetést jelent a vétkes félnek.
Konkrétan, ha például ráfutásos balesetet okoztunk, de nem ismerjük el - arra hivatkozunk, hogy a másik autós körülményessége miatt következett be az ütközés -, akkor a kiérkező rendőrök nem csak a hátulról „beköszönőre” hárítják a felelősséget, de fel is jelentik. Rendőrök nélkül, az egyértelmű felelősség elismerésével ez utóbbi, bírsággal járó részlet kiküszöbölhető, és jöhet a papírok kitöltése.
Annyit még meg kell jegyezni, hogy a rendőrök értesítése egyben azt is jelenti, hogy a baleset résztvevőinek kötelessége megvárni a kiérkező helyszínelőket, és csak az ő engedélyükkel hagyhatják el a helyszínt – bizonyos esetekben ez akár órákig is eltarthat, a rendőrök nem mindig tudnak azonnal kiérkezni, ha nem súlyos esetről van szó. Az utóbbi az elvi előírás, ám a gyakorlat mást mutat: ha időközben megegyezünk, a rendőrök rendszerint "lemondhatók", általában akad fontosabb dolguk, mint az apró koccanások vizslatása.
Rutinmunkának tűnhet a baleseti bejelentő, az úgynevezett kék-sárga betétlap kitöltése, de ne feledjük, az izgatott, ideges lelkiállapot miatt hajlamosak lehetünk megfeledkezni a legelemibb dolgokról. Mivel kisebb ütközéseknél, koccanásoknál, amikor nem kérünk rendőri helyszínelést, akkor nem is fontos a baleset utáni állapot megőrzése, azaz ilyenkor lehetőség szerint álljunk félre a gépkocsikkal, hogy ne zavarjuk a forgalmat. Jó tanács: manapság már szinte mindenkinek van mobiltelefonja, amiben fényképező funkció is található. A félreállás előtt készítsünk néhány felvételt az eset utáni állapotról. A balesetben részes felek a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személyek és a gépjárművek azonosításához, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás érvényesítéséhez szükséges adatokat, a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat. Lehetőségeinkhez mérten ellenőrizzük az okmányok (személyi igazolvány, jogosítvány, forgalmi engedély) valódiságát, és ha a másik fél hozzájárul, akkor ezekről is készítsünk fényképet.
[kepallobal=436919]Megfelel az európai szabványnak a kék-sárga baleseti bejelentő űrlap. Az adatok helyes kitöltése, a pontos rajz elkészítése elengedhetetlen a biztosítási ügyintézés során[/kepallobal] A baleseti bejelentőlap alapdokumentum a biztosítási kárrendezésnél, így kitöltése elengedhetetlen - legyen minden autóban, beszerzése díjmentes a biztosítóknál, és mivel európai szabvány, lényegtelen, hogy melyik társaság van rajta feltüntetve. Ebben értelemszerűen adjuk meg az adatokat, pontosan rögzítsük a baleseti körülmények leírását, a résztvevő gépjárművek helyzetét (ügyeljünk a valósághű, de nem bonyolult, a kért egyezményes jelzéseket használó helyszínrajzra), egyértelműen megjelölve a baleset bekövetkezéséért felelős személyt, hogy aztán később ebből ne legyen vita a biztosítónál.
Nagyon fontos tisztázni, hogy ki a baleset okozója, illetve ki a vétlen károsult, mert ez utóbbi személy kárának a megtérítését csak akkor vállalja át a biztosító, ha az ő biztosítottjának - azaz a károkozónak - felelőssége bizonyított. Mindkét jármű vezetője az aláírásával igazolja a kitöltött betéti lapon szereplő adatok valódiságát, majd a bejelentőlap oldalainak szétválasztását követően, annak egy-egy példányát magukhoz veszik. A kitöltés után ellenőrizzük, hogy a személyre és a járműre vonatkozó adatok megegyeznek-e az okmányokon feltüntetett adatokkal, mert az esetleges elírásokból, az olvashatatlan részletekből később bonyodalom lehet az ügyintézés során. A baleseti bejelentőlappal mind a károsultnak, mind a károkozónak jelentkeznie kell a saját biztosítójánál. Utóbbi személynek 5 nap áll a rendelkezésére, hogy a felelősségbiztosítását gondozó társaságnál bejelentést tegyen, és köteles minden felmerülő adatot megadni. Ha van Casco kötvénye, saját kárát ezen keresztül térítik meg. A károsult személynek hosszabb ideje, 30 napja van arra, hogy a károkozó biztosítójánál a saját kárigényét bejelentse.