Ittas bringázásért ugrik a jogosítvány?

Mint már korábbi cikkünkben megírtuk, a felelőtlen bringások között bizony vannak, akik úgy vélik, nincs abban semmi kivetnivaló, ha italozás, kocsmázás után nyeregbe pattannak, és ittas állapotban tekernek haza vagy épp a következő italmérő létesítménybe. Egyfelől persze – az élni és élni hagyni alapelv értelmében – mindenki úgy töri össze és öli meg magát, ahogy neki tetszik, de a közúti közlekedésről szóló törvény egészen másképp vélekedik erről.
Bringás társaságokban sokszor felmerül a kérdés, hogy mi történik, ha az embert igazoltatják egy-két sör után, ugyanakkor elenyésző azoknak a száma - valaki ismer valakit, aki ismer valakit, akit megbüntettek hiányzó macskaszemért - akik valóban láttak már kerékpárost igazoltató rendőrt. Bár az ORFK húsvéti közleménye számottevően több ittas bringásról számolt be, mint autósról (198-125), a közúti ellenőrzések fókuszában azért főleg a gépi hajtású járművek állnak. Így aztán sokan gondolhatják, hogy úgyis elsuhannak a radar alatt, kétkerekűn nem érheti őket meglepetés az egyenruhások részéről. Nagyot tévednek!

A kerékpáros közlekedés terjedése, ezt is leírtuk már, üdvözlendő, hiszen csökkenti az autóforgalmat, a légszennyezést, javítja a közérzetet, rendszeres testmozgásként pedig segít megőrizni egészségünket: a különféle közlekedők – gyalogosok, autósok, bringások, buszvezetők – együttélését viszont sokszor nehezíti, hogy kétkerekűn bárki nekiindulhat a forgalomnak, akár úgy is, hogy a KRESZ-ről pont annyit tud, hogy se nem eszik, se nem isszák.
Pedig a nem gépi meghajtású járművekre – mint a bicikli is – ugyanúgy vonatkozik a KRESZ, mint a közlekedés többi résztvevőjére, a szabályok, törvények nem ismerete pedig nem mentesít azok hatálya alól, úgyhogy nem árt, ha a bringások is tisztában vannak a rájuk érvényes előírásokkal. Például a sokszor figyelmen kívül hagyott, komoly önveszélyt jelentő ittas kerékpározásra vonatkozó korlátozásokkal. Nem elég a barátoktól hallott, gyakran csak fél(negyed)információkra támaszkodni, érdemes fellapozni a KRESZ-könyvet, vagy hiteles forrásból tájékozódni adott kérdésekben.
Ezért most afelől érdeklődtünk az ORFK sajtóosztályánál, hogy milyen szankciókra számíthatnak a zéró tolerancia elvét megszegő bringások, azaz mi várható, ha egy könnyed italozással töltött este végén hazafele a bringaúton lemeszelnek a zsaruk. És hogy rosszabbul járnak-e – mert ilyet is lehet hallani –, ha náluk van a KRESZ-oktatás sikeres elvégzését igazoló plasztikkártya, más néven vezetői engedély, más néven jogosítvány.
Megtudtuk, hogy az Országgyűlés 2010. december 20-án fogadta el az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXII. törvényt, mely többek között módosította a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt (a továbbiakban: Kkt.) is.

A módosítást követően szigorúbb lett az ittas vezetés szankcionálása, mivel a közigazgatási eljárásban a zéró tolerancia elvét követve a bűncselekménynek nem minősülő ittas vezetés esetében fix bírságtételek kerültek bevezetésre (150 ezer, 200 ezer, 300 ezer forint; nem gépi meghajtású jármű esetében 30 ezer és 60 ezer), illetve kiszabása során a hatóságnak nincs mérlegelési lehetősége. Közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés esetén nem áll fenn a járművezetéstől eltiltás, azonban továbbra is előéleti pont kerül alkalmazásra, egyúttal a pontok száma jelentősen megemelkedett. Mivel járművezetéstől eltiltásra a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés hatálya alá tartozó ügyekben nincs lehetőség, így a vezetői engedély helyszíni elvételére sem kerülhet sor. Járművezetés ittas vagy bódult állapotban bűncselekmény gyanúja esetén a vezetői engedély elvételre kerül.

Látható tehát, hogy a törvény szerencsére különbséget tesz aközött, hogy motoros járművel vagy nem gépi meghajtású járművel részegeskedünk, de bringával sem lesz olcsó - és kevésbé veszélytelen -, ha a szerv megkér, hogy fújjunk bele a szondába.
[BANNER type="1"] A kérdéskörben irányadó, a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 4. § (1) bekezdés c) pontjának értelmében amennyiben a nem gépi meghajtású járművet vezetőnél vagy hajtójánál a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol mértéke 0,80‰ véralkohol-koncentrációt vagy a kilégzett levegőben a 0,50 mg/l-t nem haladja meg. Ha mégis, akkor 30 000 forintot kell kicsengetni. Ez az összeg nem alkudható, nem tárgyalható, nem csökkenthető, fix tételről van szó.
A 0,80‰ véralkohol-koncentráció azonban néhány sörrel könnyedén átléphető, ezért azokra is gondolt a hatóság, akik szervezetükben ennél több alkohollal pattannak nyeregbe. Ha a szonda efölötti értéket mutat, akkor 60 000 forint a mérlegelés nélkül kiosztott fix bírság összege, azaz gyorsan eliható egy jobb használt bringa ára.
Egyetlen jó hírünk a kérdéssel kapcsolatban, hogy az itt-ott felreppent híresztelésekkel ellentétben az ittasan közlekedő kerékpárossal szemben kiszabható bírság nem érinti a vezetői engedélyt, azaz a részegen bringázóktól nem fogják elvenni vezetői engedélyüket. Sőt, az ittas autóvezetőkkel szemben alkalmazott előéleti pontokat sem fogják nevükre bejegyezni, úgyhogy még mindig sokkal jobb ötlet bringával menni berúgni, mint autóval, bár természetesen mi egyiket sem javasoljuk. Aki ilyen céllal hagyja el otthonát, az menjen, de még inkább jöjjön gyalog, tömegközlekedéssel, taxival, és ha utóbbit választja, akkor semmiképp se feledkezzen meg a biztonsági övről.