Orbán Viktor után ültünk a legújabb hazai Suzukiban

Bár Orbán Viktor - Magyarország miniszterelnöke - vagyonbevallásai szerint sosem birtokolt Suzukit, s a Volkswagen feltétlen híve, mégis gyakorlott suzukisnak tekinthető. 2000-ben ő volt az első sofőrje a Wagon R+ modellnek, 2010-ben a harmadik itthon készülő Swiftnek, 2013-ban az SX4 S-Crossnak, most pedig a legújabb, negyedik generációs Vitarának. Az új modell, a kilencedik esztergomi Suzuki (három Swift, Wagon R+, Ignis, Splash, SX4, SX4 S-Cross és most a Vitara) gyártáskezdete kapcsán igencsak méltató szavakat kapott az 1991-ben 5,5 milliárd forintos alaptőkével alapított Magyar Suzuki Rt., amely 1993 óta gyárt hazánkban, 1994 óta exportál, s tavaly már 2,5 milliomodik autóját készítette el. A gyárat eredetileg évi 50 ezer példányos volumenűre tervezték, ám az elmúlt években már évi 150-160 ezer példányt készített. Idén már 165 ezer autó, azon belül 70 ezer új Vitara gyártásával számol a cég, amely közvetlenül 3100, a beszállítókon keresztül pedig mintegy harmincezer főnek ad munkát.
[BANNER type="1"] A formális gyártáskezdet után azt a Vitarát lehetett megtapogatni és borzasztóan rossz megvilágításnál fotózni, amit Orbán Viktor is vezetett egy-két métert, miközben az anyósülésen a már 85 éves, hazánkban is több miniszterelnököt megért Osamu Suzuki foglalt helyet. Bár bennünket az újdonság jobban érdekel, mint az, amit Orbán Viktor mondott, el kell ismerni, hogy igaza van abban, hogy a legtöbb magyar ember számára valóban a rendszerváltás szimbóluma a Suzuki. Tömegeket ültetett az egykori kgst-országok autóiból modernebb, nyugatinak mondott, valójában persze távol-keleti eredetű, hazai gyártású, megbízható autóba.
És itt a Vitara, ami már tényleg a kilencedik modellje az esztergomi gyárnak. Fontos leszögezni, hogy bár a Vitarát egy tisztességes méretű kompakt SUV-ként ismerjük, ez a Vitara inkább kisméretű, persze ugyancsak kompaktnak mondott SUV. Hol van a kutya elásva? Ott, hogy Vitaraként leginkább a Grand Vitarát ismerjük, ez pedig csupán egy Vitara. Kisebb, 12,5 centivel rövidebb az SX-4 S-Crossnál, tengelytávja is szerényebb 10 centivel, viszont magasabb építéséből adódóan ez (legalábbis az első ülőpróba szerint és összehasonlítási lehetőség nélkül) nem feltűnő benne. Négy átlagos termetű felnőtt számára elegendő helyet ad, ami a 4175 mm-es hosszhoz mérten jó. Az utastér a látott autóknál gusztusos volt, ezek persze érintőképernyős, ráadásul MirrorLink funkciós, automata klímás, az opciós analóg órával is felszerelt példányok voltak.

Korrekt méretű, 375 literes a csomagtér is, a műszakiság pedig valójában az SX-4 S-Crossból való, egyetlen benzines és dízel motorral. Mindkettő 1,6 literes, mindkettő 120 lóerős, természetesen a turbós dízel a nyomatékosabb (156 vs. 320 Nm). Menetdinamikai és fogyasztási értékeket egyelőre nem közölt a gyártó, emissziósakat viszont igen, az összes verzió CO₂ kibocsátása 140 g/km alatt marad. A benzines alapból ötsebességes kézi, opcióként hatfokozatú automata váltót kap, a dízel csakis hatfokozatú kézivel érhető el. Az alapból elsőkerékhajtású Vitara mindegyik verziójához kérhető az (ugyancsak az S-Crossból ismert) elektronikusan vezérelt AllGrip összkerékhajtás. A körkapcsoló természetesen az alapáras ESP-t is vezérli, a fékek alapáron elöl-hátul tárcsák, a kerekek alapól 16, opcióként 17 colosak.

Kérhető továbbá a karosszériától eltérő tetőszín, hatalmas (kategóriarekorder méretű) nyitható panorámatető, nemcsak menetfényével, hanem tompítottjával is ledes fényszóró, de még távolságtartós tempomat, illetve városi koccanásgátló is. Hogy mégis miként, mennyiért, az még nem ismert, a modell ár- és felszereltség-listáját ugyanis egyelőre nem publikálta a Suzuki. Az SX4 S-Crosshoz mért feláráról azonban már van információ: az alapverzió állítólag 300 ezer forinttal lesz drágább, mint a legolcsóbb S-Cross, így az alapár 3,8 millió forintnak várható. További részletek már itt!