Igáslovat használtan? Dacia Logan MCV 1.5 dCi használtteszt

Pontosan egy hónappal ezelőtt jelent meg az újkori Daciák megbízhatóságát és tartósságát Használói Véleményeink, egy márkaszervizes tapasztalatai, valamint a Dacia Klub Magyarország megkérdezésével vizsgáló cikkünk. Akkor megtudtuk, hogy korrekt karbantartással a Dacia semmivel sem rosszabb, sőt, inkább jobb autó, mint a mai átlag, s félni egyáltalán nem kell tőle. Természetesen hitelesebb az elbeszélések helyett úgy véleményt mondani egy autóról, ha ülünk is abban, személyesen beszélünk tulajdonosával, akiből valamiképp biztosan kibuknak a negatív tapasztalatok is. Így tettünk tehát, s elsőként a legpraktikusabb Daciára, a hétüléses Logan MCV-re voltunk kíváncsiak.[BANNER type="1"]
A Dacia Klub tudott is ajánlani ilyennel rendelkező tagot. Ehhez az autóhoz Budapest agglomerációjába kellett mennünk, ami csak az autó használati módja miatt fontos. Vidéki kisváros minimális távokkal, ahol az autó alapvetően hétköznapi igásló. Három gyerek hétközbeni óvodába, iskolába hordására szolgál, de fontos volt, hogy hétvégén a barátok, illetve a nagyszülők is beférjenek. Fontos volt, hogy nagy legyen a csomagtér, hogy ne legyen túl drága, s autózni is viszonylag olcsón lehessen vele. Több kívánság nincs? - teheti fel a kérdést az olvasó. Joggal, ugyanis van. Az is fontos volt, hogy ne kelljen nagyon óvni, hogy bírja a gyűrődést, a kiképzést, ja, és még az is, hogy azért városban is le lehessen vele parkolni.
A nagyobb egyterűek áruk és méretük alapján ugyanúgy kiestek az autókereséskor, mint a családi használatkor tényleg ideális kisbuszok. A Logan MCV viszont 4,45 méteres hosszával és azzal, hogy csúcsverziójával még új autóként sem volt drágább 3,5 millió forintnál, egyértelműen befutó volt. Csakis hétülésesen, és nem újonnan. Ezt az autót 2,5 évesen vették 2,5 millió forintért. Első tulajdonostól, 43 ezer kilométerrel, az erősebbik (86 lóerős) 1.5 dCi-vel, azaz a Logan csúcsmotorjával és csúcsellátmánnyal. Ez daciául, pontosabban elsőszériás loganul azt jelenti, hogy az autóban két légzsák (opcióként létezett oldallégzsák is), négy elektromos ablak, légkondi és hét ülés van. Legalábbis akkor, ha épp bent van a leghátsó, egyben lévő ülőlapú, de osztott támlájú harmadik sor, ami még a támláit lehajtva is igencsak sok helyet foglal el a csomagtérből. Amennyiben az autót nem hét személlyel használják, akkor érdemes azt kiemelni, ami nem túl bonyolult, ám az ülés súlya miatt mégsem túlzottan egyszerű feladat.
Viszont, ha bent van a harmadik sor, akkor legalább az is közel olyan kényelmet ad, mint az autóban lévő többi ülés. Igaz, ebben az is szerepet játszik, hogy egyik sem rendelkezik komoly formázással, tartással. Mindez a második sorban inkább előny, mint hátrány: három felnőtt is jól elfér ott, mögöttük pedig a csomagtér óriási. kereken 700 literes. A hátsó üléseket össze-, majd előrehajtva 2350, a harmadik sort is használva 198 liter áll rendelkezésre. Ezek sem kis számok.
A kivitelezés természetesen puritán. A műanyagok kivétel nélkül kemények, tapintásra is olcsó hatásúak. Zavarja-e vajon ez a célközönséget? Tapasztalataink szerint egyáltalán nem. Ezen autó tulajdonosa számára mindez ugyanúgy nem volt szempont, mint a 100 km/órára gyorsulás még fájdalomküszöb alatti, de valóban nem büszkélkedésre okot adó 14,6 másodperces ideje, vagy a 163 km/órás végsebesség. Döntőbb, hogy az 1.5 dCi 200 newtonméteres nyomatékával még a felnőttekkel telepakolt autót is zokszó nélkül viszi, és persze az, hogy a vegyes fogyasztási érték 5,2 l/100 km katalógus szerint. És milyen a valóságban? 5-5,5 liter közötti, még úgy is, hogy sokszor csak néhány kilométerre, vagy akár annál is rövidebb távra indítják be az autót. Előny, hogy a csomagtér síkokkal határolt, Daciánk gazdája ugyanis zenélni is szokott, az MCV-vel pedig teljes szélességű billentyűzetet, állított hangfalakat is könnyedén tud szállítani.
Az idén már hetedik évébe lépő MCV kapcsán természetesen előjön a megbízhatóság és a tartósság kérdése. Tulajdonosai szeretik, mert még sosem hagyta őket az út szélén, és valóban mindig és minden belefér, a csomagtér gyerekbicikliket is könnyedén elnyel. Szeretik, mert takarékos, és azért is, mert most gyakorlatilag ugyanúgy szolgál, mint amikor megvették. Sok kilométer mondjuk nincs benne, 5 év alatt 45 ezer kilométer ment bele, azaz most összesen 88 ezret mutat az óra. Az MCV gazdája kevéssé autós ember. Számára és családja számára az autó leginkább használati tárgy, ez látszik is az MCV-n. Viszont vezetve nem zörög, nem csörög, nem kopog rendellenesen az autó. A gyakorlatilag egy tömbből faragott, akarom mondani, egyetlen szerszámmal fröccsöntött műszerfal előnye, hogy nyöszörgésre se hajlamos, itt is csendes.
A motor úgy szól, ahogyan a Daciákban szokott, hangja közvetlenebbül hallható, mint a Renault vagy a Nissan modelljeiben, de nem zavaró. És most jön az érdekesség, hogy a megjelenésével aligha hódító példány műszakilag nagyon rendben van. Az előírt 20 ezer helyett 10 ezer kilométerenként kap új olajat, vezérműszíját sem a megtett kilométerek, hanem az eltelt idő miatt cserélték. Az ugyanis nem jelent ész nélküli spórolást, nemtörődömséget, hogy valaki olcsó autóval jár, s annak megjelenésére sem fordít mindig maximális figyelmet. Van ugyanis, hogy nem jut rá idő, vagy épp pénz, ugyanakkor, nyilván ezen példány gazdája is szeretné, ha járgánya minél tovább szolgálna, ezért aztán nem csak az előírt karbantartást adja meg autójának, hanem azt is, amit például klubtársai javasolnak számára. És a Magyar Dacia Klubnak sem azért tagja, mert szeret órákat beszélgetni autója – valóban elismerten praktikus – megoldásairól, hanem azért, mert ott temérdek jó tanácsot, tapasztalatot talál, amit az MCV – olcsó – üzemeltetéséhez hasznosítani tud. Sokszor mondjuk nem kellett még segítséget kérjen, az eddigi 88 ezer kilométeren az előírt karbantartásokon túl mindössze az első stabilizátorszilenteket kellett cserélni. Ami a hazai, nem ritkán macskaköves, kátyús utakon autózva egyáltalán nem meglepő.
Az viszont sokak számára meglepő lehet, hogy a Dacia legalább – továbbra is – felettébb kényelmes a kátyús utakon. És bizony még egy igáslóként használt példány is lehet műszakilag tökéletes állapotban. Általános igazság, hogy nem szabad leírni a lepusztultnak tűnő példányokat, lehetséges, hogy azok valójában sokkal jobbak, mint a szilikontól ragyogóak. MCV-ből mondjuk nincs komoly válogatási lehetőség, ritka az eladó példány – ez sem az. Amikor készült, akkor még kevesen ismerték fel, hogy milyen praktikus autó, újonnan pedig már nincs hétüléses MCV, ma a Logan kombija már csak egy „hagyományos”, de persze olcsó kombi. Konkrétan a piac legolcsóbb kombija. Egy régi MCV persze még annál is olcsóbb, igaz, ára csaknem a használtautó-piac átlagáránál, 1,3-1,4 millió forintnál kezdődik. Nem sokkal többért jóval biztonságosabb, jobb presztízsű, persze megbízhatóságban nem jobb, s sanszosan nem is ilyen olcsó üzemű konkurensek is kaphatók.