Mi kell a családnak? Tér és kényelem

A légkondicionálót persze téli hidegben is illik időről-időre üzemeltetni, hogy az első nagy melegben is hibamentesen működhessen. Ezen kívül a páramenetesítést is hatékonyabban megoldja, mint bármi más, hiszen működésével kicsapatja a levegő nedvességtartalmát. Ezzel át is kötnék mai piaci körképünkre, amiben kombikat vadászunk légkondicionálóval és fél millió forintnál nem drágábban. Mit lehet ennyiért kapni? A válasz egyszerű: régi és nem keveset futott kocsikat. Mivel nem hobbiautót, hanem napi járósat keresünk, így én a húsz évesnél régebbi darabokat élből ejteném is. Van elég olcsó és olcsón fenntartható típus a kilencvenes évek második feléből, sőt még későbbről is.[BANNER type="1"]

Mint a bevezetőben is írtam, a soha meg nem unható témát most egy a kiadónknál dolgozó kollégánk dobta fel. Kisautóját úgymond családi okok miatt cserélné nagyobbra, mert úgy alakult, hogy többen, több csomaggal és messzebbre kell autózzanak rendszeresen. A csere az ő esetében lehet nem is érné meg, hiszen ha összehúzzák magukat, azaz lemondanak a több térről és a klímáról, akkor akár százezreket spórolhatnak. Aki nem vesz semmit, vagy megtartja a régit, annak nem kell az átírásért, sem a vagyonszerzésért fizetnie. A közterhek pedig nagyon megdobják az autócsere kiadásait, és ez különösen egy olcsóbb autónál fáj. Azért mégsem kell ennyire pesszimistának lenni. Működő klímás, mégis olcsó eladó autókból is van ma választék.



A kérdés most nem is az, hogy lehet-e olcsó családi autót kapni, mert tudjuk hogy lehet. Kevesebb pénzből is, mint 500 ezer forint. Azt is tudjuk, hogy a kombik mindenhatósága már rég lejárt. Aki szemfüles, az van annyira képben, hogy tudja, egy ötajtós ferdehátúba is töméntelen mennyiségű cucc belefér, azok csomagtartója is általában jól alakítható. Ha meg valaki az igényeinek megfelelő kisebb egyterűt talál ennyiért, az közel kerülhet a buddhai lelki békéhez. Mivel most viszont úgymond nem muszáj az autóvásárlás, csak lenne lehetőség valami kényelmesebbe átülni, így maradjunk a kinézett kombiknál. Mert mi lehet egy alig félmilliós, olcsóbb használt autóban a mobilitáson túl a kényelem forrása? Persze, a klíma. De van ám ára annak is, hogy egy nagyobb autóban visszük magunkkal az üres légköbmétereket. Viszont amikor négy-öt ember több napi holmiját kéne elrakni, akkor annyira jó tud lenni, ha nem kell sakkozni a csomagokkal, csak elég behajigálni a holmikat a puttonyba. Aki pakolt tágasabb után szűkebb autót, az tudja, mire gondolok.

Éppen ezért lesz vonzó minden olcsó kombi. Érdekes, hogy így tizenéves korukra a legtöbb típusnál igazi felárat nem jelent a kombiság, dacára az újkori árkülönbségnek. De épp így van ez minden bonyolult extrával is. Ahogy a táblázat is mutatja, az egyszerűség, azaz a nehezebben elromló, szimpla részegységek felértékelődnek. Egy nagy motort, vagy egy drága extrát, mint az összkerékhajtás, vagy az automataváltó nemigen áraz pozitívan a használtpiac. Az 500 ezer forintnál kevesebbért kapható kombik jó része már kiszolgált csataló, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne érdemes elgondolkodni, egyik-másik megvételén. Ekkora összegért vannak újkorukban sportosnak és stílusoknak számító versenyzők. Az Alfa Romeók valós problémái és rossz hírük között persze van ám különbség, mégis szokás tőlük tartani. Látszik ez a 156-os árán is, aminek az SW kombija kifejezetten szűk, csak 360 literes csomagtartót ad, de máig a valaha gyártott egyik legszebb kombi. Ha nem ő kell, akkor a prémiumautóságot nyomokban még hordozó, BMW 3-asból is kapni egész pofás kombit a mostani keretünkből. A sokadik kézen átpörgő, sokszor külföldről behozott E36 sorozatú kombiból akad pár klímás ennyiért. Ha a földön járunk, akkor a gyanúsabb darabok helyett egy gyárinak tűnő 316i-vel járhatunk a legjobban.

A hidropenumatikus rugózás sem jó ómen ennyi idősen, így ebben az árban a nagyobb dízel Citroën Xantia helyett talán jobban jár az, aki az újabb, de kisebb Xsarára megy rá. Igaz, annak is lehetnek futóműgondjai, de a hátsó torziós futómű rendberakása mégis egy sokkal inkább tervezhető költség és egyszerűbb feladat. Akinek megtetszett a franciák kényelme, az a Xsarával műszakilag megegyező, de több eladó példánnyal jelen lévő Peugeot 306-ost se hagyja ki. Ha egy kicsit lehet még srófolni a kereten - vagy mesteri az ember alkuképessége - akkor jobb példányok is horogra akadnak. A 406-ra vágyókat viszont el kell szomorítsam. Ennyiért ma csak sokat futott és leharcolt példányt találni. Akinek középkategóriás kell, az jobban járhat egy még hatalmasabb Ford Mondeo Turnierrel. Ez még évjáratban a másodiknak mondott széria, ami technikailag persze megegyezik az 1993-as elsővel, csak az optika más. Az 1.8-as dízeleknél ennyi idősen és ennyi kilométerrel talán kevésbé problémásak a négyhengeres, 16 szelepes benzinesek, de azok nyilván többet fogyasztanak. A Ford esetében nagyon érdekes, hogy már régebbi Focust is kaphatunk ennyiért. Én magamnak inkább egy ránézésre jobban becsben tartott, inkább egyben lévőnek ható, ugyanakkor lenézettebb Escort kombira szavaznék.

Az Opel esetében is felvetődik a régit vagy újat kérdés. Valamivel 500 ezer alatt kapni ígéretesnek tűnő Astra Caravant az 1999-es évjáratból. A különbség, hogy az olcsóbb még az F széria, azaz annak a Classic néven Lengyelországban évekig gyártott olcsó változata, a drágább meg már a G sorozat. Nem a motorok erejét kell nézni, mert mindkettő létezett 8 és 16 szelepes benzinesekkel is, sokkal inkább az állapotot. A konkrét példányok esetében is igaz lehet, hogy a régebbi széria tagja bár hajlamosabb rozsdásodni, mégis ezért az összegért ő lehet a jobb vétel, ha a hosszabb távú fenntarthatóság is szempont. Egy tizenöt éves körüli autónál már sokkal fontosabb a konkrét példány állapota, mint a kivitel, vagy az egyéb felszerelések. Így ha mindenképpen klímás kombi kell, ezt ne felejtsük el a kiválasztásnál.