Mit mutat a hibajel a műszerfalon?

Elmúltak már azok az idők, amikor az autók bajait hangra kellett azonosítani, manapság leginkább egy visszajelzőt, leginkább feliratot látunk a műszerfalon, amivel sokan egészen addig nem törődnek, amíg az elektronika be nem sokall, a hibajelzés el nem éri a kritikus szintet, s a vezérlőelektronika jobb esetben vészüzemmódba nem kapcsol, vagy akár teljesen le nem tiltja a motor működését. Érdemes megelőzni a komolyabb bajt, s egy ma már kötelező szabványnak számító EOBD-csatlakozós hibakód-olvasóval megpróbálni rájönni a hibára, illetve annak okozójára.[BANNER type="1"]
A kódok rendszerét kevesen ismerik, ám a hibakód-olvasó által kijelzett, 5 karakterből álló üzenet nem is túlzottan bonyolult rendszerből azonosítható. Az első karakter egy betű, P jelöli a hajtáslánc (Powertrain), B a karosszéria (B), C a futómű (Chassis) és U a kommunikációs rendszer (BUS/Network) hibáit. Nem nehéz kitalálni, leggyakrabban a 4-essel kezdődők adódnak, ritka az olyan autó, amely karosszériáját vagy futóművét is elektronikával figyeli, persze ilyenek is léteznek.
A betűjel utáni első számjegy 0 értéke a gyártótól független – általános – kódokat jelöli, ott az 1-es gyártós-specifikus, a 2-es és a 3-as pedig különféle szabványok szerinti kódokat jelöl, ám kevéssé jellemző. Leggyakrabban tehát P0 kezdetű a hibakód, s utána az 1- és a 2-es kezdetűek üzemanyag- és levegőméréssel, a 3-asok gyújtásrendszerrel vagy égéskihagyással, a 4-esek a károsanyag-csökkentő kiegészítő rendszerekkel, az 5-ösök a sebesség-, és üresjárat-szabályozó rendszerekkel, a 6-osok a vezérlőegységgel, illetve annak jelkimeneteivel, a 7-esek és a 8-asok a sebességváltóval kapcsolatos problémákat jelölik.
A komolyabb motorhibák szerencsére vagy szolgáltatói, azaz szervizes szempontból (kaján mosollyal) inkább sajnos nem túl gyakoriak – tudtuk meg Kajári Zoltántól, a motorfelújító-guru Fortuna Bt.[/url] ügyvezetőjétől, ugyanakkor az kifejezetten jellemző, hogy a segédberendezések hibái idővel komolyabb galibákat tudnak okozni. Ilyennek számítanak a ritkának egyáltalán nem nevezhető, 4-essel kezdődő, legtöbbször a kipufogógáz-visszavezetéshez, illetve az EGR-szelephez tartozó hibakódok, illetve hibák is. Ezek okaként pedig két fő ok említhető: az egyik az üzemanyag, a másik pedig a ritka hosszú távú autózás, azaz a városi üzem. Utóbbi esetén ugyanis több lerakódás képződik a gázvisszavezető rendszerben, akár magában az EGR-szelepben, vagy a füstgázt vezető csövekben, netán a légtömeg-érzékelőben. Elektromos EGR-szelepnél nem csak annak eltömődése, még akár elektronikai hiba is okozhat bajt, s még könnyebben szorulhatnak meg a pneumatikus működtetésű szelepek, utóbbiaknál pedig a vákuumszivattyú hibája is előfordulhat.
Hiba tehát lehet bőven, a műszerfalon pedig legtöbbször csak egyféle hibajel létezik, ezért kell a már több mint 10 éve kötelezőnek számító, egységes EOBD-csatlakozó és a kódolvasó, majd kezdődhet a fejtés, a hiba és a hibás alkatrész kiszűrése. Egyszerűbb így, mintha vakon kellene cserélgetéssel barkóbázni, hogy mi lehet a rossz. A fenti táblázatba néhány hibakódot, a hozzájuk tartozó hibákat és azok megoldási lehetőségét gyűjtöttük össze. Ha megvan, hogy mi a probléma, akkor a hibás alkatrészt vagy annak csatlakozóit érdemes először megtisztítani, szükség esetén pedig cserélni, akár a Fortuna Bt.[/url] segítségével, hiszen mindenféle motorikus alkatrész van náluk, tudják, hogy hova mi való, s szívesen segítenek is, még akkor is, ha azzal legfőbb bevételi forrásuk, a motorfelújítás elkerülését támogatják. Érdemes őket a Facebookon is követni, hiszen a felvetett kérdésekre ott is válaszolnak, bónuszként pedig akciós termékeiket elsőként ott hirdetik meg, így egy-egy alkatrészt ott lehet a legkönnyebben ára alatt elcsípni.