Alapmotorral is jó lesz? BMW E92 318i Coupé használtteszt

Sokszor irigyelt a szakmánk, pedig nem mindig könnyű, most sem az, mert kénytelen leszek kritikával illetni egy kvázi hibátlan autót. Az E92-es 3-as Coupé, azaz az E90-es 3-as kupéja ugyanis olyan magasra teszi a lécet a megjelenésével, hogy egy kicsit több luxust vártam tőle, mint amit kaptam ettől az alapmotoros példánytól. És nem azért, mert alapmotoros, a műszaki tartalommal nagyon nincs gond. Viszont a limuzinnál két évvel később, 2006-ban már 2007-es modellévűként kihozott kétajtós egyedi lökhárítóival, a négyajtósnál hosszabb motorháztetejével és nyújtott, ablakkeret nélküli ajtajaival olyan jó kiállású még most, gyártása után három évvel is, hogy teljesen mai, modern autónak hat. Igen, az E92-es 2012 júniusáig készült csupán, ez az utolsó példányok egyike, sokáig szalonban parkolt, 2013 decemberében helyezték forgalomba, s első tulajdonosa bő másfél év alatt 46 ezer kilométert tekert bele - éves átlagban tehát kb. 30 ezret autózik.[BANNER type="1"]
Baja nincs igazából a hármassal, de abban biztos, hogy nagyon sok évet nem kíván már vele menni, így inkább még most, közel féléves gyári garanciával megválna tőle, ráadásul a gyári garancia hosszabbításának opciójával. Ha valaki szeretne, fixáras szervizszolgáltatást, azt is vehet még ehhez az autóhoz. Sérülés igazából nincs rajta, apró karcolások a lökhárítókon felfedezhetők, egyéb nem. Mitől lehet még vonzó? Hát az árától, ami a gyári listaárnak most már alig több mint a fele. A hasonló méretű, azaz az E92-es utódjának számító 4-es kupé, igaz 420i-ként, erősebb motorral 11 millió forint lenne, ez pedig 6,49 millió és kívülről ma még hasonlóan villantós. A külsőhöz képest belül tehát többet vártam. Alap ülések fogadnak, alap a bőrkormány is, és ez nem dicséret. Aki jóhoz szokott, az fanyaloghat - így voltam én is. Aki mondjuk egy alap Astrából ül át, az nem fog. A vezetési élmény "a vezetés élménye" szlogennek megfelelően itt is megvan. És ilyen szempontból szintén csalódás, pozitív csalódás a 318i. Bár "mindössze" 143 lóerős, bár csupán 190 Nm nyomatéka van a 2,0 literes, négyhengeres szívómotornak, már ez is kellően jól húz. Alacsony fordulatról is, és könnyedén forgatható. Elemében is van pörgetéskor, s álló helyzetből 9,1 másodperc alatt 100 km/órára gyorsulhatunk, ami nem rossz, a végsebesség pedig akár 210 km/óra is lehet, amivel a korlátozásmentes német pályaszakaszokon sem fogunk (sűrűn) szégyenben maradni. De persze nem is a motorerő a komoly meglepetés, azért furcsa lenne, ha az számítana annak az alapmotorral. Hanem az, hogy már ez a verzió is tökéletes, stabil és egyben egész kényelmes futóművet, remek kormányművet ad. A hajtás természetesen hátul, a motor hosszában. Az E92 alapmotorral sem egy kommersz játékautó. Ez a belépő a komoly autók világába, kívülről pedig már "kellő mellénye" van.

Az utastér szigorúan négyüléses, négy felnőttet voltaképp hibátlanul befogadó, a csomagtér sem kicsi, 440 literes, osztott támladöntéssel bővíthető. Elöl övvezető nyújtja készségesen a biztonsági hevedert motorindítás után - ez minden indulást megédesít egy kicsit. Persze még jobban a gázreakció, a pontos váltó, a közvetlen, élénk kormány. Nappal mindig szépen mereng az Angel Eyes menetfény, sötétedéskor automatikusan élednek a kupéhoz alapáron adott xenonlámpák. A papucsok 18 colosak, a gumik rajtuk korrekt Bridgestone Potenzák. Nyilván utóbbiaknak is köszönhető az elképesztően magas elérhető kanyarsebesség, de voltaképp mindegy is, hogy honnan ered az. A lényeg inkább az, hogy alapmotorral is kellően élményautó az E92.
Sokkalta ritkább, mint a négyajtós E90 vagy a kombi E91, de azért lehet belőle találni eladót. A legolcsóbbak 3,5 millió forint környékén kezdődnek - a széria elejéről, sok-sok kilométerrel. A 2013-as átadású, kevesebb mint 50 ezer kilométeres példányok közül ez a legolcsóbb (6,49 millióért hirdetik). Ráadásul szép állapotú, gyári garanciával rendelkező. Nem mondom, hogy abszolút értékben egy racionális választás. Ha viszont ilyesmire, kupéra, kupé BMW-re, komoly megjelenésű autóra vágyunk, akkor nagyon is az. Nem csak az újkorinál jóval szerényebb vételárával, hanem visszafogott, gyári érték szerint vegyesben 6,3, a valóságban inkább 8,3 literes fogyasztásával is. És tényleg bőven jó már az alapmotorral is, még turbó nélkül, a mai autókhoz mérten egy komoly hibalehetőséggel kevesebbel.