Az első Passat, ami már kicsit sem Audi

Nekem és bizonyára sokunknak az Antall-kormány államtitkári autójaként, Westel 450-es telefonnal maradt meg a malacorrú Passat, amit 1988 márciusában mutattak be. Gúnynevét a lámpák közti hűtőmaszk-mentesség adta furcsa arcberendezés szülte. Hűtőnyílást persze kapott, a lökhárító alatt. A formát amúgy az alaktényező, pontosabban a 0,25 C_d értékű, 1981-ben debütált Auto 2000 koncepció adta. Döbbenet, hogy már akkor az ezredfordulóra készültek. A kerekded forma amúgy tényleg komoly lépés volt a szögletesebb elődhöz mérten, de még fontosabb az, ami a lemezek alatt változott.[BANNER type="1"]
A B3-as Passat volt az első, amit már jobban meg kívántak különböztetni az Audiktól, így nem négykarikás alapokra épült, hanem teljesen Volkswagen fejlesztésnek számított. A márkát 1982 óta vezető ifj. Carl Hahn után az első igazi Hahn modellként is emlegették, ugyanis ez volt az első teljes egészében a regnálása kifejlesztett széria. Alapjait a Golf 2 által is használt A platform minden irányban megnövelt verziója adta. Ez volt az első Passat, ami keresztben beépített motoros volt. Érdekes, hogy a B5-nél ismét hosszmotorra váltottak, majd a B6 óta újfent keresztmotoros a Passat. A B4 nem véletlenül maradt ki az imént, az ugyanis a B3 1993-as jelentős ráncfelvarrását jelentette, ami logikusan alapjaiban a B3-mal egyező volt.
A B3 óta nincs ötajtós Passat, azóta csakis négy- és ötajtós lehet. A tavaly érkezett Arteon mondjuk lényegében egy ötajtós Passat, de már kissé feljebb pozicionálva. Ugyanakkor a B3 esetén említhető még néhány további elsőség: ez volt az első Passat, amit az Egyesült Államokban is kínáltak, ez hozott először befecskendezős, a korábbi karburátorosoknál takarékosabb motorokat. Míg a legtöbb verzió fronthajtású volt, létezett összkerékhajtású (syncro) is. Európában a 8 szelepes 1,6 literes (72 LE) benzines volt az alapverzió, Észak-Amerikában persze a 2,0 literes 134 lóerős. A palettán még 2,8 literes VR6-os (174 lóerős verzió is szerepelt, de egy igen érdekes modell volt a G60-as is, 1,8 literes (160 lóerős) feltöltős motorral és akár összkerékhajtással. Dízeleket csak Európa kapott, az alap az 1,9 literes 68 lóerős szívó volt, míg ugyanabból a motorból készült turbós is, 75 lóerővel. Európa számára volt 1,6 literes, 80 lóerős turbódízel is. A váltók alapból kivétel nélkül 5 fokozatú kézik, egyes motoroknál extraként 4 fokozatú automaták voltak, ami a nyolcvanas évek végén igen jónak számított.
Extrákból a kor szintjén szintén igen jól eleresztett volt a Passat, persze nem alapáron, hanem opcióként. Elektromos ablakok és tükrök mellett akár légrugós, szintszabályzós hátsó futómű és automata (Climatronic) klímaberendezés is kerülhetett bele. Legalábbis Európában. A Passat B3 a németországi Emden mellett a szomszédos Szlovákia fővárosában, Pozsonyban is készült, 1993-ig, amikor is jött a már említetten csak erős ráncfelvarrásnak számító B4, amit 1996-ban, azaz 18 évvel ezelőtt váltott az utolsó hosszmotoros szériának számító B5. Utóbbi az elmúlt évek használtautó-importjának egyik kedvencének bizonyult, és ma már szintén nem fiatal széria. Ellenben Passat, ami sokak számára vágyautó. Hogy lesz-e értékes oldtimer a malacorrú Passatokból? Kétséges, mert youngtimerként sem egy befutott modell. Persze vannak a típusnak fanatikusai, de nem egy tipikus gyűjtői hobbiautó, talán azért sem, mert már kicsit sem Audi. Ennek persze előnye is van: már (vagy talán még) nincs nagyon ára a piacon, 100 ezer forinttól lehet belőle kapni "napi használatban lévő" példányt.