Júliustól 300 ezres bírság!

Szigorúan ellenőrzik a biztonsági öv használatát, de komoly összegű bírságot szabhatnak ki már a helyszínen a tiloson való áthajtásért, az ittas vezetésért és a gyorshajtásért is

Fokozott rendőri jelenlétre számíthatnak az utakon az autósok

Szinte a csapból is ez folyik: 2011. július 1-től bekövetkezik az, amit már tavaly decemberben ígértek a honatyák, nevezetesen, nagyobb lesz a szigor a közutakon, fokozottabb ellenőrzésekre és komolyabb összegű pénzbüntetésekre lehet számítani. Ennek magyarázata, hogy az Országgyűlés 2010. december 20-án elfogadta az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXII. törvényt, amely többek között módosította a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt is. Ennek alapján a maximálisan kiszabható 300 ezer forintos helyszíni bírság igazából nem újdonság (2007. évi CLXXV. törvény), csak most jött el az idő, most készült el az alapokat adó számítógépes nyilvántartási rendszer, hogy működhessen a gépezet. De vajon működni fog? Erre kerestük a választ.

Maradnak a megszokott mozdulatok, de a bírság akár kisebb vagyon lehet, és sok esetben immár nem kell feljelentés a büntetések kiszabásához

A szigorításra több okból kifolyólag is szükség van. Elsősorban európai uniós döntés, hogy a közösség országaiban egységes rendszer alakuljon ki, és emiatt a gyorshajtókat, a tiloson áthajtókat, az ittasan vezetőket, valamint a biztonsági öv nélkül közlekedőket az eddigieknél nagyobb mértékben, kvázi nagyobb összegekre kell büntetni. Másodsorban - és ez már hazai vonatkozás - jelentős, több százmillió forintban mérhető bírságot nem fizettek be, leginkább a külföldi, vagy az adózási szabályokat kiskapukon megkerülő, és emiatt külföldi rendszámú autóval járó magyar állampolgárok. Hogy a jövőben ez ne így legyen, a rendőrök nem egész két hét múlva már feljelentési procedúra nélkül is büntethetnek, akár 300 ezer forintos helyszíni bírsággal, miután a megállítás után a járművezető személyét azonosították. A külföldieknél nem lesz pardon, az intézkedő rendőr egy nyilvántartási rendszerben a helyszínen ellenőrizheti, hogy a szabálytalankodónak korábban volt-e kihágása, ha igen, akkor milyen összegű büntetést kapott, és ez ki van-e fizetve. Ha nincs, akkor magánál tarthatja a gépkocsi forgalmiját, és a jármű addig nem vehet részt a forgalomban, ameddig a tartozások, illetve az esetleges új bírság nincs kifizetve – az [origo] hírportál értesülése szerint ez a valóságban úgy működne, hogy pénzfelvételi helyre kísérik a szabálysértőt, az autót pedig kijelölt várakozóhelyen kell hagyni.

Gyalogosok figyelem! A rendőr a szabálytalanul átkelőkre is kiszabhat majd helyszíni, maximum 30 ezer forintig terjedő bírságot

A büntetések nem csak az autósokra vonatkoznak majd, a szabálytalankodó, a piros jelzés ellenére az úttesten áthaladó gyalogosakat szintén figyelik majd a rendőrök (állítólag a legforgalmasabb csomópontokban, kereszteződésekben), és igazoltatás után 2-től 30 ezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhatnak ki. A helyszíni bírság fogalma egyébként nem keverendő össze a helyszínen fizetendővel, a lényeg azon van, hogy a rendőr nem jelenti fel a vétkest (csak a büntetést dokumentálja), így nem lesz bírósági ügy, és a kapott csekken kell leróni a kiszabott díjat. A bekeményítésekkel párhuzamosan enyhítésekről is szólhatunk, ha menet közben kihangosító nélkül használjuk a mobiltelefont, vagy ha még felelőtlenebb módon „elfeledkezünk” a gyerekülés, netán a bukósisak használatáról, akkor a bírság felső határa 30 ezer forint lesz. Életbe lép a pontrendszer, az ilyen esetekért automatikusan gyűlnek a „fekete pontok”, és 18-nál elveszik a jogosítványt, amit nem lesz olcsó mulatság visszaszerezni.

Ezek után felmerült bennünk néhány konkrét kérdés, amivel megkerestük az Országos Rendőr-főkapitányság Szóvivői Irodáját, hogy hiteles információkhoz jussunk. Az alábbiak után érdeklődtünk:
1. Az elkövetett szabálytalanságot kell-e a rendőrnek valamilyen formában dokumentálnia? A gyorshajtás és az ittas vezetés megállapítása egyértelműnek tűnik (traffipax, szonda), ám ha a rendőr úgy látja, átment valaki a piroson, ez mivel bizonyítható? Megállítás után csak közli a tényt, és már repül is az akár 300 ezres bírság? Ugyanez eljátszatható a nem használt biztonsági övvel is, a megállításig könnyedén becsatolható, és az igazoltató személy már egy „szabálykövető” vezetővel szemben járhat el. Mi fog ilyenkor történni? Mi van, ha az autós nem ismeri el, amiért a rendőr büntetni akarja?
2. A hatályba lépés mostani bevezetését egy központi nyilvántartó rendszer üzembeállítása indokolta, hiszen már tavaly év végén elfogadásra került a törvény. Működik-e ez a rendszer? A sajtóban ugyanis jelenleg ellentmondásos hírek keringenek.
3. A helyszínen kiszabható bírság nem jelent helyszínen fizetendőt, de a külföldiekkel szemben a megjelent hírek szerint ettől eltérhetnek. Hátralék esetén a forgalmit elveszik, és olyan helyre kísérik a személyt, ahol pénzhez juthat (ATM, Posta, stb.). Mi történik, ha nincs annyi pénze, mint amennyivel tartozik? Továbbá a külföldi személy a helyszínen kiszabható bírságot ezek szerint a helyszínen is fizeti?
4. Az autót nem vehetik el, de visszatarthatják. Milyen szabályok vonatkoznak a kijelölt várakozási helyre, ahol az autót tárolni kell a tartozás, illetve a bírság megfizetéséig? Ha ez hetekig, hónapokig eltart, akkor az autó addig ott is marad? Vagy elszállítható biztonságos, őrzött helyre (forgalmi nélkül természetesen autómentővel)? Ha igen, ez kinek a feladata? Gondolunk itt arra, hogy időközben feltörés, lopás „áldozatai” lehetnek a közterületen magukra maradó járművek, ami a tulajdonosnak anyagi kár és bosszúság, a rendőrségnek pedig kvázi egy újabb ügy.

Az ORFK kommunikációs gépezetére nem lehet panasz, rövid idő elteltével már landolt is a mailboxban levelük, amely azonban a mi kérdéseinkre nem adott választ. Megerősítették az általunk is ismertetett változásokat, ám a végrehajtás részletei egyelőre számukra is ismeretlenek, hiszen, mint azt írják: „A törvényben foglaltak végrehajtásához további jogszabályi háttér szükséges, ami jelenleg nem áll a rendőrség rendelkezésére, így bővebb információkkal nem tudunk szolgálni.”

Hogy meddig lesz hiány információkból, pontosan mi sem tudjuk, de az ORFK Szóvivői Iroda már jelezte számunkra, hogy a felmerülő kérdésekre még július 1. előtt megpróbálnak válaszolni, egy, a sajtó munkatársainak tartandó háttérbeszélgetés formájában - magyarán az autósok várhatóan az utolsó pillanatban értesülhetnek majd a részletekről.