Mennyire kell még dízel autó a vevőknek?

Döbbenetes számokat láthatunk a különféle üzemanyaggal hajtott autók keresettségének alakulását vizsgálva. Letette névjegyét a dízelválság, ami persze felfogható jótékony hatásként is - mindez persze egy külön cikk témája lehetne. Most viszont maradjunk a számoknál, cikkünkhöz két alapvető forrást használtunk. A nemzetközi, pontosabban nyugat-európai piacok kapcsán az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) szolgált adatokkal, egészen 1990-ig visszatekintve és az újautó-eladásokat mutatva, míg a hazai DATAHOUSE Kft. a magyarországi új és használt (vagyis import) regisztrációkat is megmutatta.

Ami az európai trendeket illeti, míg 1990-ben a dízel autók aránya az újautó-eladásoknál mindössze 13,8 százalékos volt, később már az autóknak akár több mint fele gázolajos motorral fogyott.

A csúcsérték 55,7 százalékos dízelaránnyal 2011-ben adódott, igaz, a 2007-es válság okozott egy átmeneti visszaesést a benzines autóknál jellemzően drágább dízelek népszerűsödése kapcsán. Voltak persze országonkénti extremitások is, 2008-ban Franciaországban az eladott autók 77,3 százaléka volt gázolajos. Ennél jelentősebb dízelarányt ért el ugyanabban az évben a szerényebb piaccal rendelkező Belgium és közel ilyet Luxemburg is. Helyhiány miatt a teljes európai táblázatot nem közöljük, de akit érdekel, az ACEA oldaláról letöltve böngészheti.
Az utóbbi időszakban - nyilván a 2015 őszén kirobbant dízelbotrány hatására is - évről évre csökken szerte Európában a gázolajos autók aránya, 2017-ben már csupán 44,4 százalékos volt a gázolajos arány. A tavalyi év kapcsán egyelőre háromnegyedéves adatok állnak rendelkezésre, szeptember végéig az EU-ban 34,7 százalékra esett vissza a dízelek piacrésze, ami azt jelenti, hogy eladásuk az amúgy növekvő piacon is közel ötödével, 18 százalékkal csökkent. Bár a dízelek helyett a legtöbb vevő benzinest vesz, közben 37,4 százalékkal nőtt az elektromos, 37,1-gyel a hibrid, 24,5 százalékkal a konnektoros hibrid modellek kereslete, persze meg kell jegyezni, utóbbiak szerényebb bázisról indulva még mindig csak mellékes, bár egyre jelentősebb szereplők a piacon. Vannak márkák ugyanakkor, amelyek épp ezekben a szegmensekben hódítanak, látható szereplővé, a semmiből nőtt ki például a kizárólag elektromos autókat kínáló Tesla, a világ egyik leginkább meghatározó gyártójának számító Toyota/Lexus európai eladásainak pedig 61 százalékát adják már a hibridek (márkánkénti bontásban 45% a Toyotánál, 95% a Lexusnál a hibridek aránya).
A magyarországi számok mindenképp jobban átláthatók, már csak azért is, mert itt csupán 10 éves távlatra és persze csupán egyetlen piac kapcsán tekintünk vissza. A hazai, árérzékenyebb piacon - az új autók körében - sosem érte el az 50 százalékos szintet a dízelek aránya, ám 2010 és 2015 között szerényebb ingadozásokkal 40-46 százalék között mozgott. Jegyezzük meg, hogy ekkoriban volt a legalacsonyabb szinten a magánvásárlók aránya, s 2016-ban már a visszatérésük, valamint a már említett dízelbotrány hatására is 36 százalékra esett az dízelek aránya. 2017-ben már csupán 32 százalékos, tavaly pedig 2007 óta nem tapasztalt mértékben szerény arányban, mindössze 24 százalékban keltek el dízel autók.
Utóbbi érték azt jelenti, hogy a dízelek eladása a 17,5 százalékkal bővülő piacon több mint 12,5 százalékkal (4653 példánnyal) csökkent. Közben a hibridek eladása 61, az elektromos autóké 73,5 százalékkal bővült, a piaci átlagot meghaladó, 29,5 százalékos bővülést mutattak a benzines autók is, melyekből csaknem 22 ezer példánnyal több fogyott, mint az előző évben, hiszen a dízelektől elpártolók legnagyobb számban nem alternatív hajtású, hanem továbbra is csupán belső égésű motoros, ám nem gázolajos modellt választanak. [BANNER type="1"]
A dízelektől való elfordulás a használt autók piacán is megfigyelhető. Míg a hazai használtautó-piac - hirdetési állomány és látogatottság alapján - legjelentősebb hirdetési felületének számító Használtautó.hu oldalon 2012-ben még az érdeklődők mintegy kétharmada gázolajos autóra szűrt (ha megadott üzemanyag preferenciát), tavaly már csupán harmaduk volt rájuk kíváncsi. Ezt a pálfordulást természetesen a használtan regisztrált (azaz importált) autók üzemanyag-aránya is hűen visszatükrözi. Míg 2007-2009 között a használtan behozott (akkoriban persze a regisztrációs adó sajátosságai miatt elsősorban prémium kategóriás) használt autóknál 73 százalékos volt a dízel modellek aránya, s 2011-2014 között is 64-66 százalék körül mozgott, 2015 óta megfigyelhető a dízel-fajsúly csökkenése. Az elmúlt két évben már az importon belül is 50 százalék alá, konkrétan 46 százalékosra esett a gázolajosok aránya, míg a hibrideké (több mint 5000 példány regisztrálásával) 3 százalékot ért el. Igaz, esetükben meglepő, hogy annak ellenére szerényebb az arányuk, mint az új autók esetén, hogy feláruk az évek múltával csökken.
Bár hazánkban egyelőre nem érinti gyakorlatilag semmilyen megkülönböztető korlátozás a dízelmotoros autókat, s a nyugat-európai, egyelőre csupán egy-egy városban bevezetett és csak a régebbieket érintő behajtási korlátozások egyértelműen lefelé vitte az árukat, ennek ellenére jól láthatóan kevesebbeknek kellenek már. Ez voltaképp jó hír, hiszen a benzinesekénél jellemzően szerényebb fogyasztásuk és szén-dioxid emissziójuk mellett egyéb káros anyagokból, például nitrogén-oxidokból és szén-hidrogénekből, valamint a 2014-ben bevezetett Euro VI-os norma alatt koromrészecskékből is többet pufognak ki, ami egyértelműen káros a légminőségre, így az egészségünkre is. Lenne persze még hova fejlődni, hiszen a behozott autók több mint fele 10 évnél idősebb, azoknak is csaknem 50 százaléka gázolajos, épp olyan (legfeljebb Euro 4-es) emissziós normával, amilyennel Hamburg vagy Stuttgart belvárosába már be sem lehet hajtani. Utóbbiból alsó hangon 35 ezer példány érkezett tavaly hazánkba, ami a vázolt visszaeső dízel-kereslet mellett sem mondható túlzottan pozitívnak.