Sztori2018. 01. 29.

Reszeltek a dízeleknek?

Egyértelműen a dízelbotrány óta tapasztalható a dízel autók eladásainak jelentős visszaesése. Köszönjük ezt meg mindenkinek, bár még mindig temérdek olyan ember jár dízellel, akinek nem kellene!

Betumeret18 px
⏱️ kb. 4 perc olvasás

Én magam vagyok a hülye autóvásárló, csak aztán "továbbtanultam". Volt nekem is dízel autóm, talán sokan emlékeznek is rá, Renault Grand Scenic 1.5 dCi FAP, azaz részecskeszűrős változat. Imádtam, hiszen hosszú utazásokhoz kiváló volt, rövid városi utakhoz viszont nem. Egy kicsit a hangjából, megemelkedett alapjárati fordulatszámából, motorjának gyorsabb melegedéséből, meg persze brutális pillanatnyi fogyasztásából és az átlag gyors felfelé kúszásából tudtam, ha megy a részecskeszűrő tisztítása. A közhiedelemmel ellentétben nem csak hosszabb utakon, magas fordulaton autózva csinálta, hanem akár városban, nem egész 10 kilométernyi autózás után is. Volt úgy, hogy megérkeztem a Keleti pályaudvar melletti plázához, hogy elintézzem a bevásárlást, de mivel ment a részecskeszűrő tisztítása, inkább "elkanyarodtam" az M5 kivezetőjéhez. Igen, brutálisan jól fogyasztott, nem sokkal többet, mint a mostani (idősebb) Priusom, csak azzal nem kell ilyen kitérőket tegyek, hogy ne tegyem közben tönkre. A Scenicnek mennie kellett, nem mellesleg egy ismerős lecsapott rá (többen is jelentkeztek), olyanhoz került, aki hosszabb távokat megy, mint én, így az autó azóta is rendben van.
Ugyanakkor temérdek cégnél, vásárlónál jellemző, hogy dízelt vesznek, a flották esetén csomagban, vagy csak azért, mert úgy tudják, az a jó. Aztán meg vannak lepődve, ha télen nem fűt az autó (mert nemigen melegszik be), vagy ha eltömődik a részecskeszűrő. Ezek alapján pedig üdvözlendő, hogy

míg 2011-ben az EU-ban az autóeladások 55 százalékát adták a dízelek, tavaly 44 százalékra csökkent a részarányuk, s az elemzők szerint idén akár 40 százalékra is csökkenhet a dízelek piacrésze.

Vannak olyan országok, ahol még extrémebb számok láthatók. Franciaországban például a 2011-es érték 72 százalék volt, ami tavalyra 48 százalékra csökkent. Naná, hiszen Párizsba dízel autóval 2001-es évjáratúnál régebbivel már most nem lehet behajtani, míg a benzineseknél csak az 1997 előttiekre él a korlátozás. 2030-tól a francia fővárosba semmilyen dízelt nem engednek be, de Koppenhága esetén már jövő évtől, Oxford esetén 2010-tól él ez a korlátozás. [BANNER type="1"]
Nálunk ilyenről még szó sincs, de persze elmondható, hogy szenzációsan jó lenne, ha az ezeréves Ikarusok, s a lelküket már kilehelt, több mint 10 éves Volvók helyett elektromos buszok járnák a várost, s a messziről érkező dízelautósok saját járgányukat hátrahagyva GreenGóval vagy MOL Limóval mennének a centrum felé. Addig pedig ökölszabály, hogy az autóvásárlás első lépéseként meg kell határozni, hogy mire is fogjuk használni azt a négykerekűt. Napi 40-50 kilométer alatt tuti nem ajánlott a dízel. Új autónál nem fogja kitermelni a felárát, használtan a szervizelési költségeken bukhatjuk el a szerényebb fogyasztással megspórolt összeget. Persze lehet ügyeskedni, jól járni, én is megúsztam galiba nélkül, de kellett hozzá figyelem és egy-két plusz kör, ami az átlagautósnál aligha fog beleférni az életbe.
Bántani persze csöppet sem akarom a dízeleket, jók, hosszú távra. Szükségesek is, hiszen a CO2-ben (130 g/km) meghatározott emissziós flottaátlag teljesítéséhez ugyanúgy kellenek a gyártóknak, mint a villanyautók. Viszont városba tényleg nem valók, legfeljebb alkalomszerűen. Dugóban ülni villanyautóban a legjobb, illetve olyan autóban, amiben van villanymotor, s tud is azzal mozogni (magyarul teljes értékű hibrid, angolul full hybrid). Amíg a töltőhálózat nem kellően kiépült (ami a villanyautók terjedésével örök meccsnek tűnik), addig az akár csak időnként hosszabb távokat is autózóknak a hibrid a jó megoldás. S ebből (vagy ha úgy tetszik, a dízelbotrányból) bizony a Toyota húzza a legnagyobb hasznot. Tavaly Toyota Motor Europe a 2016-os értéknél 38 százalékkal több, 406 ezer hibrid autót adott el. Ezzel eladásainak 41 százalékát adták a hibridek, a Lexusnál még magasabb, 60,1 százalékos a hibrid-arány. Legalábbis Európában, hazánkban egy-két kivétellel csak hibrid Lexusok fogynak. Prius-tulajként megdöbbentő, hogy bár a tavaly 20 éves modell fogalom, Yarisból (102 400 darab), C-HR-ből (94 100 darab), Aurisból (82 400 darab) és RAV4-ből (58 600 darab) is több fogy nála. A Lexusnál a kompakt SUV NX hibrid a listavezető, 19 700 példányos eladással. De persze tudjuk, hogy maga a Volkswagen is hihetetlen fejlesztésekkel kíván meghatározóvá válni az elektromos autók piacán. Ha utóbbit a konnektorosokéval azonosítjuk, egyelőre a BMW, ha a kizárólag villanymotorosokéval, Európában a Renault a meghatározó. Pedig mindkét márkáról elmondható, hogy dízelmotorjaik is legendásak, csak éppen a városiasodásban mind kevesebbeknek van szükségük azokra.